// 2026. november 3., kedd // Győző
Kitartunk! – szólt hatezer kolozsvári torokból
// HIRDETÉS
Mert az nem lehet, hogy a legnagyobb párt ne tudjon egy tisztességes kormányt kiállítani.
A tizenharmadik estén új lendületet kaptak a 13-as sürgősségi rendelet kirobbantotta tüntetések országszerte. Kolozsváron a tegnapi, mintegy 1500-2000 fős mélypont után ma ismét legalább hatezren vonultak ki a Főtérre a teljesen hiteltelen Grindeanu-kormány lemondását követelni.
Sorin Grindeanu alig egy hónapja beiktatott kabinetje múlt vasárnap vonta vissza az ominózus 13-as sürgősségi rendeletét, amellyel úgy módosította volna a Büntető törvénykönyvben többek között a szolgálati visszaélés meghatározását, hogy abból azok a politikusok húzzanak hasznot, akiknek meggyűlt a baja a törvénnyel. De hiába vonta vissza a kormány kora délután a rendeletet, késő délután annyi ember vonult mégis az utcára, mint 27 éve soha.
Az azóta eltelt egy hétben lényegileg nem változott a helyzet, továbbra is bizonytalan a visszavonó rendelet végleges hatása, mert még nem vitatta meg a parlament, még nem szavazta meg, és lassan a fél ország alkotmányjogásszá képezi át magát, hogy rájöjjön, azok a cikkelyek, amelyek a visszavonás mellett szerepelnek benne, alkotmányellenesek-e vagy sem. Vagyis meg lehet támadni a rendeletet jóváhagyó törvényt vagy sem, van-e rá esély, hogy egy idő után és akár csak egy rövid időre is, de az eredeti disznóságokat tartalmazó 13-as rendelet lépjen érvénybe.
A helyzet annyiban változott, hogy a kormány túlélt egy bizalmi szavazást a parlamentben, és kirúgta igazságügyi miniszterét, Florin Iordachét, aki kezdeményezte a 13-as rendeletet. Illetve estéről estére változott a kormányellenes megmozdulások létszáma, amelyek viszont ma új erőre kaptak.
Bob Rădulescu a mikrofonnál | Fotók: Szabó Tünde
Kolozsváron legalább hatezren gyűltünk össze a Főtéren, ahol két nap hiányzás után ismét Bob Rădulescu színész, humorista lelkesítette a tömeget. Rövid volt és energikus:
- elnézést kért, hogy megint ő van a színpadon, ahol egyébként bárki felszólalhat, és igaz, hogy segített talpra állítani az USR kolozsvári szervezetét, de tudja, hogy ez a tüntetéssorozat pártok feletti megmozdulás, jobb- és baloldali érzelműek egyaránt felháborodtak és kijöttek a térre;
- a tiltakozók zömének semmi baja a december 11-i parlamenti választás eredményének elfogadásával, csak épp azt várja el a nyertes PSD-től, hogy hiteles és hozzáértő embereket ültessen a kormányba;
- és azt is tudja, hogy nagyon fárasztó ám minden este a család melege helyett a fagyos tereket választani, de megéri kitartani, amíg nem távozik a Grindeanu-kormány, és nem kapunk garanciákat arra, hogy büntetett előéletű vagy épp büntetőeljárás alatt lévők nem tölthetnek be többé köztisztséget.
13 nap vs 53 nap
Mert ez a 13 nap még semmi, folytatta Rădulescu, és felidézte, 53 napig tartott az 1990-es „golaniáda”, ahol több tízezren követelték lezárva Bukarest központját, hogy kommunista funkcionáriusok ne kerülhessenek be a frissen megválasztott parlamentbe. Aztán persze Iliescu behívta a bányászokat, akik szétverték az egész tiltakozást, de már nem kell félnünk a bányászoktól, és jóval több a remény rá, hogy most a kormány és a kormánypártok fognak meghátrálni.
A lelkesítő beszéd után mínusz két fokban indult el a kolozsvári menet a hosszabb körútra: ma a Mărăști negyed közepéig vonult, a Mărăști téri körforgalomnál fordult vissza a központ felé. Háromnegyed tízkor ért vissza a Főtérre, ahol ismét Bob Rădulescu ragadta meg a mikrofont annak ellenére, hogy kijelentette, nem akar ő Kolozsvár MC-je lenni.
Ismét elmondta, hogy már nincsenek olyan bányászok, akiket ránkszabadíthatnának, és az egyetlen bányász, akivel meg kell küzdenünk, az a növekvő fáradtságunk és a szokásos hazai kishitűségünk, hogy minek kimenni a térre, úgysem változik semmi. Ha kell, akkor 53 napig maradunk itt, mondta, hogy befejezzük, amit 1990-ben elkezdtek az akkor huligánoknak nevezett tüntetők.
Ő is felszólított rá, hogy ne skandáljunk a PSD ellen (ma is rengetegszer hangzott el a vörös pestises szlogen), ne egyetlen párt ellen tüntessünk, hanem hogy az összes párt megszabaduljon a korruptjaitól. Az lenne hasznos, figyelmeztetett a színész, ha őszintén elbeszélgetnénk PSD-s ismerőseinkkel, hogy milyen pártban szeretnének tevékenykedni, és mit tudnának tenni egy tisztességesebb szervezetért.
Este tízkor telefonok lámpafényénél és a konzis Alexandra kihangosításával énekelték a téren a román himnuszt. Utána két skandálás söpört végig a téren: 1. holnap is jövünk; 2. naponta itt leszünk. Negyed tizenegyre pedig fel is oszlott a vasárnap esti tüntetés. Ezek a feliratok viszont maradnak:
Tömör piktogramm arról, hogy Dragnea mondjon le
Ő már megszabadult a bajusztól
A két leggyakoribb tábla ma: Nappal dolgozunk, este titeket figyelünk; Elfáradtatok? Pech, mi nem!
Becsületes tüntető multit keres, hogy szabadnapot kapjon a tüntetésekre
Le a kormányférgekkel (meg a fordításokkal)
Ő lazán kiseprűzné a kormányt
A mérnökök villogva figyelnek,
a programozók meg új kormányt kódolnak a korrupt helyébe.
Dragnea, a Titanic is a legnagyobb volt
Lámpafényes finálé
Új szöveg született ma az ugráláshoz (ha már a hideg miatt amúgy is ugrálunk): Az nem ugrál, akinek van doszárja (=büntetőügye). Vagy mégis?
" target="_blank"> ide kattintson.
// HIRDETÉS
Különvélemény
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
// HIRDETÉS
Nagyítás
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
// HIRDETÉS
