Transznisztria, a halál földje
Hetvenöt éve szállta meg Románia – Hitler és Antonescu megegyezése értelmében – a Dnyszteren túli területet. Az „eredmény”: több tízezer zsidó és cigány halott.
Transznisztria a halál földjeként is marad fenn a történelemben, ugyanis több tízezer zsidó és cigány lelte itt halálát 1941-ben.
1941. augusztus 30-án Hitler és Ion Antonescu megbeszélései nyomán román–német megállapodást írtak alá Tighinában, amely szerint román polgári közigazgatást vezetnek be a Transznisztriának nevezett, Dnyeszter és Bug közötti területen. A románok eredményeit beárnyékolta, hogy
Transznisztriát a zsidók és cigányok deportálási és kiiktatási helyeként is használták.
Nem sokkal a tighinai megállapodás után több tízezer zsidó és roma számára Transznisztria a „halál földje” lett. A tighinai megállapodás elősegítette Ion Antonescu marsall genocídiumra irányuló politikáját, amelynek Transznisztriában Gheorghe Alexianu, a tartomány kormányzója volt a végrehajtója.
Ion Antonescu rezsimje a besszarábiai és bukovinai zsidók kiirtására a „terep megtisztítása” kódnevet használta. Ez gyakorlatilag
a német „végső megoldás” megfelelője volt.
A kiirtás feladata a hadseregre és a csendőrségre hárult. A csendőrség három-négy nappal azelőtt kapott parancsot a „terep megtisztítására, hogy (1941. június 21-én) három helyen, Románvásárnál (Roman), Falticsénnél (Fălticeni) és Galacnál (Galaţi) átkeltek a Pruton.
A csendőrség főfelügyelője, C. Piki Vasiliu tábornok Románvásárnál azt mondta a csendőrségi tiszthelyettesek és tisztek előtt, hogy „az első feladatuk a terep megtisztítása, ami alatt a következőt kell érteni: helyben ki kell irtani a falun élő összes zsidót, gettókba kell zárni a városi zsidókat, le kell tartóztatni minden gyanús személyt, a pártaktivistákat, mindazokat, akik felelős tisztségeket töltöttek be a szovjet uralom alatt és őrizet alatt a parancsnokságra kell vinni őket”.
Az őrhelyi (Orhei) csendőrparancsnokság vezetője, Constantin Popoiu arra hívta fel a csendőrök figyelmét, hogy
„ki kell irtsák a zsidókat a pelenkás csecsemőtől a tehetetlen öregemberig,
mert mindnyájan veszélyesek a román nemzetre”.
A terep megtisztítására vonatkozó parancsok kibocsátása után a Dnyeszter és Bug közötti terület óriási temetővé vált, ahol több tízezer ruhájától megfosztott és rothadó hulla hevert az utak mentén. A hullák miatt fertőzővé vált Bug vize már ihatatlan lett.
Az egészségügyi állapotok iránti közömbösség a helyi nem-zsidó lakosságot, a román katonákat és a Bug térségében élő német kisebbség tagjait is veszélyeztette. Az elrabolt ékszerek, értéktárgyak, aranyfogak, gyűrűk és jegygyűrűk menetközben eltűntek.
A szovjet csapatok 1944 augusztusában visszatértek Transznisztriába és Besszarábiába
(Kelet-Moldvába). Az 1947-es párizsi békeszerződés a Szovjetuniónak ítélte Besszarábiát, Észak-Bukovinát és Transznisztriát, és újra a szovjet közigazgatási felosztás és a területek orosz megnevezései váltak hivatalossá.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Levélszavazás 2026: mire kell figyelniük a határon túli magyar választóknak?
Március 18-án lezárult a levélszavazáshoz szükséges regisztráció azoknak a magyar állampolgároknak, akik nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. A további teendőket Grezsa Csabával, Magyarország kolozsvári főkonzuljával jártuk körül.
Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve
Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.
RO-Alert üzenetet kaphatnak az állampolgárok energiafogyasztásuk állásáról
RO-Alert üzenetben kaphatnak telefonos riasztásokat a román állampolgárok akkor, amikor az energiafogyasztásuk eléri a szerződésben meghatározott határérték 80 százalékát.
Újabb lélektani határt közelít az üzemanyagok ára
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
