Transznisztria, a halál földje
Hetvenöt éve szállta meg Románia – Hitler és Antonescu megegyezése értelmében – a Dnyszteren túli területet. Az „eredmény”: több tízezer zsidó és cigány halott.
Transznisztria a halál földjeként is marad fenn a történelemben, ugyanis több tízezer zsidó és cigány lelte itt halálát 1941-ben.
1941. augusztus 30-án Hitler és Ion Antonescu megbeszélései nyomán román–német megállapodást írtak alá Tighinában, amely szerint román polgári közigazgatást vezetnek be a Transznisztriának nevezett, Dnyeszter és Bug közötti területen. A románok eredményeit beárnyékolta, hogy
Transznisztriát a zsidók és cigányok deportálási és kiiktatási helyeként is használták.
Nem sokkal a tighinai megállapodás után több tízezer zsidó és roma számára Transznisztria a „halál földje” lett. A tighinai megállapodás elősegítette Ion Antonescu marsall genocídiumra irányuló politikáját, amelynek Transznisztriában Gheorghe Alexianu, a tartomány kormányzója volt a végrehajtója.
Ion Antonescu rezsimje a besszarábiai és bukovinai zsidók kiirtására a „terep megtisztítása” kódnevet használta. Ez gyakorlatilag
a német „végső megoldás” megfelelője volt.
A kiirtás feladata a hadseregre és a csendőrségre hárult. A csendőrség három-négy nappal azelőtt kapott parancsot a „terep megtisztítására, hogy (1941. június 21-én) három helyen, Románvásárnál (Roman), Falticsénnél (Fălticeni) és Galacnál (Galaţi) átkeltek a Pruton.
A csendőrség főfelügyelője, C. Piki Vasiliu tábornok Románvásárnál azt mondta a csendőrségi tiszthelyettesek és tisztek előtt, hogy „az első feladatuk a terep megtisztítása, ami alatt a következőt kell érteni: helyben ki kell irtani a falun élő összes zsidót, gettókba kell zárni a városi zsidókat, le kell tartóztatni minden gyanús személyt, a pártaktivistákat, mindazokat, akik felelős tisztségeket töltöttek be a szovjet uralom alatt és őrizet alatt a parancsnokságra kell vinni őket”.
Az őrhelyi (Orhei) csendőrparancsnokság vezetője, Constantin Popoiu arra hívta fel a csendőrök figyelmét, hogy
„ki kell irtsák a zsidókat a pelenkás csecsemőtől a tehetetlen öregemberig,
mert mindnyájan veszélyesek a román nemzetre”.
A terep megtisztítására vonatkozó parancsok kibocsátása után a Dnyeszter és Bug közötti terület óriási temetővé vált, ahol több tízezer ruhájától megfosztott és rothadó hulla hevert az utak mentén. A hullák miatt fertőzővé vált Bug vize már ihatatlan lett.
Az egészségügyi állapotok iránti közömbösség a helyi nem-zsidó lakosságot, a román katonákat és a Bug térségében élő német kisebbség tagjait is veszélyeztette. Az elrabolt ékszerek, értéktárgyak, aranyfogak, gyűrűk és jegygyűrűk menetközben eltűntek.
A szovjet csapatok 1944 augusztusában visszatértek Transznisztriába és Besszarábiába
(Kelet-Moldvába). Az 1947-es párizsi békeszerződés a Szovjetuniónak ítélte Besszarábiát, Észak-Bukovinát és Transznisztriát, és újra a szovjet közigazgatási felosztás és a területek orosz megnevezései váltak hivatalossá.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
