Transznisztria, a halál földje
Hetvenöt éve szállta meg Románia – Hitler és Antonescu megegyezése értelmében – a Dnyszteren túli területet. Az „eredmény”: több tízezer zsidó és cigány halott.
Transznisztria a halál földjeként is marad fenn a történelemben, ugyanis több tízezer zsidó és cigány lelte itt halálát 1941-ben.
1941. augusztus 30-án Hitler és Ion Antonescu megbeszélései nyomán román–német megállapodást írtak alá Tighinában, amely szerint román polgári közigazgatást vezetnek be a Transznisztriának nevezett, Dnyeszter és Bug közötti területen. A románok eredményeit beárnyékolta, hogy
Transznisztriát a zsidók és cigányok deportálási és kiiktatási helyeként is használták.
Nem sokkal a tighinai megállapodás után több tízezer zsidó és roma számára Transznisztria a „halál földje” lett. A tighinai megállapodás elősegítette Ion Antonescu marsall genocídiumra irányuló politikáját, amelynek Transznisztriában Gheorghe Alexianu, a tartomány kormányzója volt a végrehajtója.
Ion Antonescu rezsimje a besszarábiai és bukovinai zsidók kiirtására a „terep megtisztítása” kódnevet használta. Ez gyakorlatilag
a német „végső megoldás” megfelelője volt.
A kiirtás feladata a hadseregre és a csendőrségre hárult. A csendőrség három-négy nappal azelőtt kapott parancsot a „terep megtisztítására, hogy (1941. június 21-én) három helyen, Románvásárnál (Roman), Falticsénnél (Fălticeni) és Galacnál (Galaţi) átkeltek a Pruton.
A csendőrség főfelügyelője, C. Piki Vasiliu tábornok Románvásárnál azt mondta a csendőrségi tiszthelyettesek és tisztek előtt, hogy „az első feladatuk a terep megtisztítása, ami alatt a következőt kell érteni: helyben ki kell irtani a falun élő összes zsidót, gettókba kell zárni a városi zsidókat, le kell tartóztatni minden gyanús személyt, a pártaktivistákat, mindazokat, akik felelős tisztségeket töltöttek be a szovjet uralom alatt és őrizet alatt a parancsnokságra kell vinni őket”.
Az őrhelyi (Orhei) csendőrparancsnokság vezetője, Constantin Popoiu arra hívta fel a csendőrök figyelmét, hogy
„ki kell irtsák a zsidókat a pelenkás csecsemőtől a tehetetlen öregemberig,
mert mindnyájan veszélyesek a román nemzetre”.
A terep megtisztítására vonatkozó parancsok kibocsátása után a Dnyeszter és Bug közötti terület óriási temetővé vált, ahol több tízezer ruhájától megfosztott és rothadó hulla hevert az utak mentén. A hullák miatt fertőzővé vált Bug vize már ihatatlan lett.
Az egészségügyi állapotok iránti közömbösség a helyi nem-zsidó lakosságot, a román katonákat és a Bug térségében élő német kisebbség tagjait is veszélyeztette. Az elrabolt ékszerek, értéktárgyak, aranyfogak, gyűrűk és jegygyűrűk menetközben eltűntek.
A szovjet csapatok 1944 augusztusában visszatértek Transznisztriába és Besszarábiába
(Kelet-Moldvába). Az 1947-es párizsi békeszerződés a Szovjetuniónak ítélte Besszarábiát, Észak-Bukovinát és Transznisztriát, és újra a szovjet közigazgatási felosztás és a területek orosz megnevezései váltak hivatalossá.
Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal
Sánta Miriám
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták
Sólyom István
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Untold, avagy Kolozsvár feladása
Szántai János
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Sólyom István
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Borboly Csaba fenyegetőzik és azt ígéri, kitálal: „Minden fel van jegyezve”
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Sokánt! Az AUR-os győzhetetlen armada nekivágott a Dunának!
Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.
„Szégyellje magát!” – egymásnak feszült Bíró és Borboly a megyei tanács ülésén
Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.
Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Vonattal ütközött egy személyautó Kovászna megyében
Forgalomkorlátozásra kell számítani Kovászna megyében Réty községben és környékén, miután Bita településen egy személygépkocsi és egy vonat ütközött.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal
Sánta Miriám
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták
Sólyom István
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Untold, avagy Kolozsvár feladása
Szántai János
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Sólyom István
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
