Bartók Béla és Kodály Zoltán művei szólalnak meg Kocsis Zoltán vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Fölszállott a páva című tehetségkutató résztvevőinek előadásában szerdán és csütörtökön Erdélyben.
A Csak tiszta forrásból című est célja, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemi örökségét a maga teljességében mutassa be a közönségnek. A rendezvénynek szerdán a Kolozsvári Magyar Opera, csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalota ad otthont – közölték a Nemzeti Filharmonikusok az MTI-vel.
A program különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott dallamokat először eredeti formájában a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató résztvevői éneklik, muzsikálják és táncolják a tájegységnek megfelelő népviseletben, majd a művek komolyzenei feldolgozását a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adja elő Kocsis Zoltán vezényletével. A magyarázó szövegeket Sebő Ferenc mondja el.
Mindkét esten elhangzik Bartóktól az Erdélyi táncok, a Magyar parasztdalok – Angoli Borbála, a Román népi táncok, az Öt magyar népdal – a Panasz, Bartók-Kocsis feldolgozásban a Húsz magyar népdal – Székely lassú. Kodály Zoltántól a Galántai táncok, majd Kodály-Kocsis feldolgozásban az Árva madár és a Puciné hallható, a hangversenyt Kodály Kállai kettőse zárja.
A Nemzeti Filharmonikusok turnéján a dalok eredeti formáját a 2012-es és 2014-es pávás fiatalok adják elő: Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Kurdi Gábor, Zsikó Zoltán népdalénekesek, valamint a Parapács Zenekar és a Czifra Táncegyüttes. A művek feldolgozása Balga Gabriella, Palerdi András, a Nemzeti Filharmonikusok, valamint a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kórusa közreműködésével szólalnak meg.
„Az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan 100 éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassuk be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején a gyűjtőútjaikon. Legdrágább kincsünket, azt az esztétikumot közvetíthetjük a közönségnek, amelyre Bartók és Kodály a magyar és a kelet-európai népzenét emelték. Nem lehet elégszer felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy amit Bartók- és Kodály-stílusnak tartunk, honnan jött” – hangsúlyozta Kocsis Zoltán.