A Katedrálisnak a „Nagy Egyesülés” centenáriumára el kell készülnie!
Legalábbis erre hajt a őfőboldogságossága, Dániel pátriárka. De nagyon gátlástalanul!
100 év múlva e sorok már feledésbe merültek, szerzőjük pedig már csak egy emlék lesz az unokák és dédunokák családi albumában. Ezzel szemben a Nemzet Megváltása Katedrális Bukarest egyik meghatározó épülete lesz, Dániel pátriárka nevét pedig a szent létesítmény magasságos felépíttetőjeként fogják említeni országszerte minden imában.
Az idő múlásával és társadalmi hatásuk enyhülésével általában megváltozik a megalomániás épületekkel és építményekkel kapcsolatos történelmi perspektíva. Ugyanúgy, ahogy mi is csodálattal nézzük most az egyiptomi piramisokat és az európai fővárosok fenséges katedrálisait, több tíz vagy száz év múlva Bukarest lakói és a városba érkező turisták is elragadtatással néznek majd a Nemzet Megváltása Katedrálisra. Nincs új a nap alatt. Ez történik ma, például a Parlament Palotájával, a Nicolae Ceauşescu által építtetett szörnyűséggel, mely a Bukarestbe érkező turisták egyik leggyakoribb úti célja.
Ennek ellenére valami nincs rendben a Nemzet Megváltása Katedrális ügyében. Nem az a zavaró, hogy megépítik, hanem az
a nyomásgyakorlás, amit Dániel pátriárka fejt ki a politikai tényezőkre,
hogy megszerezze a minél gyorsabb befejezéshez szükséges pénzt. Ez a nyomásgyakorlás a választási években már zsarolás formáját ölti. Nehezen érthető a pátriárka mániája, hogy 2018-ra fejezzék be a katedrálist. Az, hogy ekkor lesz az 1918-as Nagy Egyesülés századik évfordulója, csak marketingkérdés a BOR (Román Ortodox Egyház – a szerk.) részéről. A pátriárka történelmi évfordulóhoz akarja kötni a katedrális felavatását. De jeles dátum máskor is lesz (2059 – a fejedelemségek egyesülésének 200., 2077 – Románia függetlenné válásának 200. évfordulója). Végül is az ilyenfajta építmények több tíz vagy éppenséggel több száz év alatt készültek el. A barcelonai Sagrada Familia még ma sincs kész, holott építését 1882-ben elkezdték. Az egyház marketingügyei helyett Dániel pátriárkának, a román ortodoxok pásztorának az általa képviseltek szenvedéseire és szükségleteire is gondolnia kellene. Például sok fővárosi és vidéki, a helyi közigazgatásnak alárendelt kórházra nincs elég pénz, hogy a páciensek kezeléséhez szükséges biztonsággal rendelkezzenek, mint ahogy az iskolák egy része is alkalmatlan a feladatára.
Az egyszerű románok gondjaira süket és vak Dániel pátriárka egyelőre 10-10 millió lejnyi adományt kért a fővárosi kerületi polgármesteri hivataloktól a Nemzet Megváltása Katedrálisra, a Főpolgármesteri Hivataltól pedig 3,5 millió eurót.
A követelések összesen nagyjából 4,8 millió eurót tesznek ki.
Nem számoljuk ide azt az 1 millió eurót, amit az Antim kolostor helyreállítására kértek a Főpolgármesteri Hivataltól, mely szintén fontos építészeti és ökumenikus létesítménye Bukarestnek és melyen sürgős megerősítési munkákat kell elvégezni. Ebből a pénzből sok mindent meg lehet valósítani. Óvodák építhetők, iskolákat lehet kijavítani, kórházakat felszerelni… nemcsak Dániel pátriárka megalomániás ambícióját kielégíteni, hogy ő vágja át a szalagot a Nemzet Megváltása Katedrális átadásán.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
A magyar könnyűzene nagyágyúja is ott lesz a Sepsi OSK meccsén
A Szuperliga 11. fordulójában összecsapó Sepsi OSK–Dinamo labdarúgó-mérkőzésen Demjén Ferenc, a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja is jelen lesz – szúrta ki a Sepsi Rádió.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
