Nemzetárulás volt a vád Galacon. Az ok: a kirakatban levő kalapok pántlikái piros, fehér és zöld színekben pompáztak.
Az 1930-es években történt Galacon (Galaţi), hogy az egyik híres divatáruház tulajdonosának gesztusa élénk vitát váltott ki mind a sajtóban, mind a város utcáin. „Rendkívül súlyos tettnek” minősítették, hogy kirakta boltja kirakatába a magyar nemzeti zászló színeit.
és ez feszültséget keltett a galaciak között. 1937-ben történt, a Duna menti város Domnească utcáján. Az akkori lapok beszámolói szerint augusztus eleje semmi különösebbet nem ígért, a Galacra rátelepedő rekkenő hőségen kívül.
A Domnească utcai görög templom előtt fák árnyékában fiákeresek aludtak kocsijuk bakján, ügyfélre várva. A lovak időnként megriadtak a módos tulajdonosok mellettük elhaladó automobiljai vagy a Domneascán lévő üzletekbe és vendéglőkbe árut szállító teherautók zajától.
„Nappal, a kánikulában kevesen voltak az utcán. Este a hölgyek, széles karimájú kalappal vagy anélkül, térdig érő nyári ruhákban, rövid ujjú ingecskékben sétáltak a galaci korzón öltönyös, kalapos vagy nyári egyenruhába öltözött férfiak kíséretében vagy nélkülük. De feltűntek olyan férfiak is, akik csak nadrágot és feltűrt ujjú fehér inget viseltek, a gallér egy-két gombját pedig kigombolták. Néha egy zakó egészítette ki ezt a viseletet. Egyesek sapkát is viseltek. Mindenki a lehetőségei és a társadalmi osztályától függően”, írja le Marius Mitrof, a Galac Megyei Művelődési Igazgatóság tanácsosa az akkori Galac szép hangulatát.
A Domnească utcán, a Regală tér – melynek közepét a hajdani covurlui-i várnagy, Costachi Negri, az egyesülési és Románia modernizálási ideáljait odaadóan szolgáló unionista politikus szobra uralta – és a Mihai Eminescu költő első kültéri szobrának és Mihail Kogălniceanu mellszobrának helyet adó Városi Park között egy- vagy kétemeletes épületek sorakoztak egymás után, szinte egymáshoz ragasztva, melyek földszintjén üzletek, emeletén pedig lakószobák vagy irodák voltak. Itt boltok, vendéglők, könyvesboltok, mozik, kávéházak, szállodák, lakások és irodák is voltak.
Ebben a térségben, az egyik ilyen házban, az 5. szám alatt működött a Paula Lichtemberg tulajdonában lévő „La Paula” ruházati bolt.
melyek „rendkívül súlyos helyzetet” állapítottak meg, ahogy arról egy korabeli újság beszámolt.

A galaci Domnească utca
„Paula Lichtemberg gyakorlatilag életre lehelt a pletykások és a bulvárra éhes galaciak lelkébe. Corneliu Balaban felügyelő a «La Paula» divatáruház kirakatában a magyar nemzeti zászló színeit vette észre a kalapok pántlikáin. A felügyelő felhívta Paula asszony figyelmét arra, hogy ezen színek megjelenítése ebben a sorrendben nem megengedett, de a bolt tulajdonosa «meg sem akarta hallani, továbbra is megtartotta a kirakatban a színeket»”, magyarázza Marius Mitrof.
ami kellemetlen következményekkel járt rá nézve, miután Balaban felügyelő bejelentést tett a katonai hatóságoknál. Röviddel később Nuţescu repülő ezredes, Bâtcă őrnagy, Lupaşcu ügyész és Stănescu hadnagy, valamint Balaban felügyelő megjelentek a Domnească utca 5. szám alatti üzletben és elkobozták a kirakatban és az üzletben található magyar színeket.
„Az eljárás során jegyzőkönyvet vettek fel, melyet továbbítottak a helyi Katonai Törvényszéknek, Paula Lichtemberg tulajdonost pedig perbe fogták «nemzetárulás» vádjával.”
Ez az eset heves vitákat váltott ki Galacon, de a korabeli újságok nem tisztázták, hogy minden kommentár pró vagy kontra volt-e, és azt sem, hogy végül miként zárult a hatósági eljárás.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotók: historia.ro, 2.bp.blogspot.com
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.