A kolozsvári sportcsarnokban rendezett kültéri vetítéseken a hangulat jó, a meccsnézés élvezhetősége kevésbé.
Akinek nem adatik meg a lehetőség, hogy az Eb helyszínein élőben kövesse figyelemmel a meccseket, de azért közösségi élményként tekint a focinézésre, annak nap mint nap külön fejtörést okoz eldönteni, hol nézze a mérkőzéseket. Lehetőségként ott vannak a kocsmák, éttermek, és egyre több városban szerveznek kültéri vetítéseket is. Várad főterén például a kedd esti osztrák-magyar meccs remek hangulatban telt: az elsősorban váradi magyarokból álló közönség eufóriával ünnepelte a magyar győzelmet.

Fotó: Erdon/Szeghalmi Örs
Kolozsváron a sportcsarnokban szerveznek kültéri vetítéseket kifejezetten a román válogatott meccseinek idején, több száz focidrukker részvételével. Ahol tömeg van, ott a szolgáltatók is megjelennek: a szinte kötelező sör mellé miccset, kolbászt, pattogatott kukoricát is vásárolhat az érdeklődő, s persze pénzért akár a román zászló színeit is arcára festheti a fanatikusabb szurkoló. A gyerekeket pedig külön programok várják.

Fotó: Mészáros Tímea
Egyedül a kivetítők méretével van a gond: aki nem foglalja el időben a legjobb helyeket, könnyen lehet, hogy élvezhetetlen lesz számára a meccsnézés. A hangulat viszont a szerdai meccsen egész jó volt annak ellenére, hogy nem sikerült legyőzni a svájci csapatot: a román válogatott 1-1-et játszott a konföderáció válogatottjával.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.