A kolozsvári sportcsarnokban rendezett kültéri vetítéseken a hangulat jó, a meccsnézés élvezhetősége kevésbé.
Akinek nem adatik meg a lehetőség, hogy az Eb helyszínein élőben kövesse figyelemmel a meccseket, de azért közösségi élményként tekint a focinézésre, annak nap mint nap külön fejtörést okoz eldönteni, hol nézze a mérkőzéseket. Lehetőségként ott vannak a kocsmák, éttermek, és egyre több városban szerveznek kültéri vetítéseket is. Várad főterén például a kedd esti osztrák-magyar meccs remek hangulatban telt: az elsősorban váradi magyarokból álló közönség eufóriával ünnepelte a magyar győzelmet.

Fotó: Erdon/Szeghalmi Örs
Kolozsváron a sportcsarnokban szerveznek kültéri vetítéseket kifejezetten a román válogatott meccseinek idején, több száz focidrukker részvételével. Ahol tömeg van, ott a szolgáltatók is megjelennek: a szinte kötelező sör mellé miccset, kolbászt, pattogatott kukoricát is vásárolhat az érdeklődő, s persze pénzért akár a román zászló színeit is arcára festheti a fanatikusabb szurkoló. A gyerekeket pedig külön programok várják.

Fotó: Mészáros Tímea
Egyedül a kivetítők méretével van a gond: aki nem foglalja el időben a legjobb helyeket, könnyen lehet, hogy élvezhetetlen lesz számára a meccsnézés. A hangulat viszont a szerdai meccsen egész jó volt annak ellenére, hogy nem sikerült legyőzni a svájci csapatot: a román válogatott 1-1-et játszott a konföderáció válogatottjával.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.