A kolozsvári sportcsarnokban rendezett kültéri vetítéseken a hangulat jó, a meccsnézés élvezhetősége kevésbé.
Akinek nem adatik meg a lehetőség, hogy az Eb helyszínein élőben kövesse figyelemmel a meccseket, de azért közösségi élményként tekint a focinézésre, annak nap mint nap külön fejtörést okoz eldönteni, hol nézze a mérkőzéseket. Lehetőségként ott vannak a kocsmák, éttermek, és egyre több városban szerveznek kültéri vetítéseket is. Várad főterén például a kedd esti osztrák-magyar meccs remek hangulatban telt: az elsősorban váradi magyarokból álló közönség eufóriával ünnepelte a magyar győzelmet.

Fotó: Erdon/Szeghalmi Örs
Kolozsváron a sportcsarnokban szerveznek kültéri vetítéseket kifejezetten a román válogatott meccseinek idején, több száz focidrukker részvételével. Ahol tömeg van, ott a szolgáltatók is megjelennek: a szinte kötelező sör mellé miccset, kolbászt, pattogatott kukoricát is vásárolhat az érdeklődő, s persze pénzért akár a román zászló színeit is arcára festheti a fanatikusabb szurkoló. A gyerekeket pedig külön programok várják.

Fotó: Mészáros Tímea
Egyedül a kivetítők méretével van a gond: aki nem foglalja el időben a legjobb helyeket, könnyen lehet, hogy élvezhetetlen lesz számára a meccsnézés. A hangulat viszont a szerdai meccsen egész jó volt annak ellenére, hogy nem sikerült legyőzni a svájci csapatot: a román válogatott 1-1-et játszott a konföderáció válogatottjával.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.