És nem mellékesen nézz szembe a félelmeiddel és sztereotípiáiddal. Mindezt a sétatéri Kaszinóban.
A Könyvturi | élőKönyvtár idei – sorban a második – kiadása a papír alapú olvasás népszerűsítését a sztereotípiákkal való szembenézést tűzte ki célul. Az „élő könyveket” természetesen nem papíralapon lehet majd kikölcsönözni, hanem személyesen. Papíralapon csereberélni, adományozni, olvasni lehet a könyveket.
„A rendezvény mottója – Nézz szembe a félelmeiddel és találkozz személyesen a sztereotípiáiddal! – arra ösztönzi az érdeklődőket, hogy ne mulasszák el a lehetőséget, hogy különbözőségükről, félelmeikről nyíltan beszélő emberekkel találkozzanak” – írják a szervezők. A következő sztereotípiákat megtestesítő karakterekkel lehet szóba állni: a cigány, a feminista, a fogyatékossággal élő, a zsidó, a szőke nő, a nyugdíjas.
Lesznek továbbá kulturális és politikai celebnek (mi kérünk elnézést) számító „élő könyvek” is: az érdeklődők találkozhatnak Horváth Anna kolozsvári alpolgármesterrel, Dimény Áron színművésszel, György Botond humoristával, Tibori Szabó Zoltán újságíróval, Hegedüs Csilla műemlékvédővel és Magyari Tivadar íróval (utóbbiak az RMDSZ ügyvezető alelnökei is).
Feltételezzük, ez úgy történik, hogy április 15-én, az esemény napján – reggel 10-től este 10-ig – a kolozsvári sétatéri Kaszinóban odasétálunk valamelyik kiválasztott „élő könyvhöz”, és kellemes körülmények közt elbeszélgetünk vele arról, hogy milyen kihívásokkal és előítéletekkel kell szembenéznie manapság egy szőke nőnek vagy egy nyugdíjasnak.
Mint írják, az adományozott köteteket reggeltől estig lehet csereberélni, az élőkönyvek elérhetősége változó lesz. De akinek nem jut (és persze az is, akinek jut), részt vehet izgalmas kerekasztal-beszélgetéseken, például a vers szerepéről vagy az erdélyi irodalmárok magyarországi jelenlétéről.
További részletekről itt és itt tájékozódhatnak az érdeklődők.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.