Jelentősen nő az egy főre eső írók száma a Bulgakov fedélzetén.
December 11-én és 12-én Kolozsvári Kikötő. Kárpát-medencei fiatal magyar írók találkozója címmel az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL), a Kolozsvár 2015 Ifjúsági Fővárosa eseménysorozata keretében szervezi meg a fiatal magyar írók kolozsvári seregszemléjét a Bulgakov Kávéház és Kultúrbisztróban. A kétnapos rendezvényen délvidéki, erdélyi, felvidéki, magyarországi és kárpátaljai fiatal szerzők olvasnak fel műveikből – tájékoztat az E-MIL.
Az első napon, pénteken 18 órától Csider István Zoltán, Csík Mónika, Finta Klára Enikő, Horváth Benji, Márkus András, Barlog Károly és Ughy Szabina lép a Bulgakov fedélzetére, Kollár Árpád műsorvezetésével. Majd 20 órától indul a felolvasások második hulláma, amikor Adorjáni Panna, Áfra János, André Ferenc, Ayhan Gökhán, Bálint Tamás, Lőrincz P. Gabriella és Marcsák Gergő lép a közönség elé. A fedélzeti tiszt szerepét Balázs Imre József tölti be.
Szombaton, 18 órától Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Serestély Zalán, Shrek Tímea, Száz Pál és Varga László Edgár lép fel. Az est, és a kétnapos rendezvénysorozat házigazdája Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke.
A fiatal írók találkozója után, szombaton, 20 órai kezdettel kerül sor az Erdélyi Magyar Írók Ligája díjkiosztó gálaestjére.
A Kolozsvári Kikötő megszervezésében részt vett a Balassi Intézet (Bukarest), a Fiatal Írók Szövetsége és a Magyar Írószövetség. Főtámogatók: Bethlen Gábor Alap, Nagy Elek, Nemzeti Kulturális Alap, Kolozsvári Polgármesteri Hivatal.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.