Az Új Román Irredenta Idők (Irredentist Times New Roman) ismét lecsap. Annak előnyeit ecseteli, ha Erdély Magyarországhoz tartozna. Hazaárulás!
1. Ha például Kolozsváron laknál, 27 helyett 3 óra alatt eljuthatnál a fővárosba.
2. Lenne olyan útleveled, amellyel vízum nélkül mehetsz az Egyesült Államokba.
3. Bárhova utazhatnál a Schengen-övezetben anélkül, hogy a rendőrség megállítana, ujjlenyomat-vétel okán.
4. Olyan miniszterelnököd lenne, aki az EU-ban a polgárok érdekeit védené, nem a helyi kiskirályokét.
5. Lennének autópályáid, amelyek Párizs, Róma és egyéb fővárosok felé haladnak ahelyett, hogy a mező közepén végződnének.
6. Noha kőolajtartalékokkal nem rendelkező országban laknál, a benzin annyiba kerülne, mint a szomszédos Romániában, amely a harmadik helyen áll az EU-ban, ami a kőolajtartalékokat illeti.
7. Egyetlen nemzeti ünnep helyett (az is télen) három lenne: egy tavasszal (március 15.), egy nyáron (augusztus 20.) és egy ősszel (október 23.).
8. Budapesten 1896 óta van metró. Figyelem! Metró, nem megvalósíthatósági tanulmány.
9. Egy olyan országban élnél, ahol egyetlen városban több Duna-híd van, mint egész Romániában.
10. Ha Ausztriába mész sízni, nem kell bolgárnak kiadnod magad, hogy elkerüld a közröhejt.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.