Az Új Román Irredenta Idők (Irredentist Times New Roman) ismét lecsap. Annak előnyeit ecseteli, ha Erdély Magyarországhoz tartozna. Hazaárulás!
1. Ha például Kolozsváron laknál, 27 helyett 3 óra alatt eljuthatnál a fővárosba.
2. Lenne olyan útleveled, amellyel vízum nélkül mehetsz az Egyesült Államokba.
3. Bárhova utazhatnál a Schengen-övezetben anélkül, hogy a rendőrség megállítana, ujjlenyomat-vétel okán.
4. Olyan miniszterelnököd lenne, aki az EU-ban a polgárok érdekeit védené, nem a helyi kiskirályokét.
5. Lennének autópályáid, amelyek Párizs, Róma és egyéb fővárosok felé haladnak ahelyett, hogy a mező közepén végződnének.
6. Noha kőolajtartalékokkal nem rendelkező országban laknál, a benzin annyiba kerülne, mint a szomszédos Romániában, amely a harmadik helyen áll az EU-ban, ami a kőolajtartalékokat illeti.
7. Egyetlen nemzeti ünnep helyett (az is télen) három lenne: egy tavasszal (március 15.), egy nyáron (augusztus 20.) és egy ősszel (október 23.).
8. Budapesten 1896 óta van metró. Figyelem! Metró, nem megvalósíthatósági tanulmány.
9. Egy olyan országban élnél, ahol egyetlen városban több Duna-híd van, mint egész Romániában.
10. Ha Ausztriába mész sízni, nem kell bolgárnak kiadnod magad, hogy elkerüld a közröhejt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.