// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Marosvásárhelyi Könyvvásár: szabad a jegyvásár!

// HIRDETÉS

A könyves rendezvényen ugyanis kiemelt programok is lesznek. Előadások, koncertek, beszélgetések színesítik a kínálatot.

A november 12-én kezdődő marosvásárhelyi könyves szemlén természetesen most is a könyveké lesz a főszerep, de az összesereglett kultúrafogyasztók színielőadáson és koncerten is részt vehetnek: a könyvvásáron évek óta először lépnek fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei, és sor kerül Halász Judit első erdélyi koncertjére is.

A kolozsváriak a Leonce és Léna című előadással lépnek fel Vásárhelyen. A 2010-be UNITER-díjra jelölt előadás alapját Georg Büchner szövege képezi, mely a drámairodalom első, az emberi gondolkodás és beszéd széthúzásához vezető, elszemélytelenítő mechanizmusról szóló remake-je. A Tompa Gábor rendezte darab főbb szerepeiben Bodolai Balázst, Györgyjakab Enikőt, Váta Lórándot és Viola Gábort láthatjuk – november 12-én este 7 órától.

Ugyancsak 12-én, délután fél öttől kerül sor a Varga Gábor Kályhabúcsúztató című műve nyomán színpadra állított felolvasószínházra is Gáspárik Attila rendezésében. A Kályhabúcsúztató tulajdonképpen rekviem a régen letűnt erdélyi magyar polgári lét emlékéért.

Halász Judit a Csiribiri című műsorát viszi színpadra, két alkalommal is: november 14-én 11, illetve 17 órától. Az összeállításban ismert gyerekdalok, megzenésített versek és mondókák szerepelnek.

Szintén nem mindennapi élményben lesz részük a Garaczi László Ovibrader szövege alapján készült előadás nézőinek sem. A darab során Petyus, a „szeretlek” szó kimondására képtelen kisgyerek múltbéli és jövőbeli életének szakaszai elevenednek meg epizodikusan a gyermekpszichológusnál megélt hipnózis alatt. Az előadást november 13-án, 19.30 perctől a Kultúrpalota Kistermében tekinthetik meg az érdeklődők.

A könyvvásár szervezői emellett számos ingyenes programra is várják a látogatókat, köztük a Magyar Irodalmi Estre (november 12-én, 17 órától), az erdélyi szépirodalmi lapok főszerkesztőinek kerekasztal-beszélgetésére (november 13-án, 17 órától) vagy a Király István által rendezett Jánosházy György-emlékestre (november 14-én, 19.30-tól).

Tessék megrohamozni a jegypénztárakat!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS