A könyves rendezvényen ugyanis kiemelt programok is lesznek. Előadások, koncertek, beszélgetések színesítik a kínálatot.
A november 12-én kezdődő marosvásárhelyi könyves szemlén természetesen most is a könyveké lesz a főszerep, de az összesereglett kultúrafogyasztók színielőadáson és koncerten is részt vehetnek: a könyvvásáron évek óta először lépnek fel a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészei, és sor kerül Halász Judit első erdélyi koncertjére is.
A kolozsváriak a Leonce és Léna című előadással lépnek fel Vásárhelyen. A 2010-be UNITER-díjra jelölt előadás alapját Georg Büchner szövege képezi, mely a drámairodalom első, az emberi gondolkodás és beszéd széthúzásához vezető, elszemélytelenítő mechanizmusról szóló remake-je. A Tompa Gábor rendezte darab főbb szerepeiben Bodolai Balázst, Györgyjakab Enikőt, Váta Lórándot és Viola Gábort láthatjuk – november 12-én este 7 órától.
Ugyancsak 12-én, délután fél öttől kerül sor a Varga Gábor Kályhabúcsúztató című műve nyomán színpadra állított felolvasószínházra is Gáspárik Attila rendezésében. A Kályhabúcsúztató tulajdonképpen rekviem a régen letűnt erdélyi magyar polgári lét emlékéért.
Halász Judit a Csiribiri című műsorát viszi színpadra, két alkalommal is: november 14-én 11, illetve 17 órától. Az összeállításban ismert gyerekdalok, megzenésített versek és mondókák szerepelnek.
Szintén nem mindennapi élményben lesz részük a Garaczi László Ovibrader szövege alapján készült előadás nézőinek sem. A darab során Petyus, a „szeretlek” szó kimondására képtelen kisgyerek múltbéli és jövőbeli életének szakaszai elevenednek meg epizodikusan a gyermekpszichológusnál megélt hipnózis alatt. Az előadást november 13-án, 19.30 perctől a Kultúrpalota Kistermében tekinthetik meg az érdeklődők.
A könyvvásár szervezői emellett számos ingyenes programra is várják a látogatókat, köztük a Magyar Irodalmi Estre (november 12-én, 17 órától), az erdélyi szépirodalmi lapok főszerkesztőinek kerekasztal-beszélgetésére (november 13-án, 17 órától) vagy a Király István által rendezett Jánosházy György-emlékestre (november 14-én, 19.30-tól).
Tessék megrohamozni a jegypénztárakat!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.