Szerkesztőségünk kiderítette: hogyan is készül Románia az esetleges migránshullám fogadására. Vigyázat: IRDATLAN HUMORVESZÉLY!
Nem volt könnyű beférkőzni Victor Ponta és Klaus Johannis szupertitkos nemzeti konzultációs tárgyalására. Szerkesztőségünk két tagja Raed Arafatnak, illetve Kelemen Hunornak álcázva jutott be az elnöki rezidencia föld alatti bunkerébe.
És kiderült: a kormány és az állam fője végre a lényegre tértek. A várható romániai migránshullámra adott válaszlehetőségeket keresgélték, egy szupertitkos titkárnő, egy szupertitkos laptop és egy szupertitkos üveg konyak mellett. Szinte azonnal vitatkozni kezdtek azon, hogy kinek is legyen végső a szava. Kelemen Hunornak álcázott munkatársunk szerencsére megoldotta a kérdést. Azt ajánlotta, vegyünk példát Magyarországról, és indítsunk mi is plakátkampányt. A miniszterelnök rögtön plágiumot emlegetett, ám a higgadtabb és szászabb Johannis elfogadta az ajánlatot. A többi már könnyen ment. Az első tíz plakátszlogen percek alatt elkészült. Kelemen Hunor fedőnevű munkatársunknak volt még egy határozottan multikulturális ötlete. Tekintettel arra, hogy a magyarországi migráns okkupáció hatására nem kizárható a magyar migránsok feltűnése határainkon, az ő nyelvükön is készítsük el a plakátokat. Ponta ismét óvott, Johannis ismét felülírta, sőt, egy esetleges német migránskontingensre gondolva, a német verziót is elkészíttette.
A plakátokat ma reggel a legkorszerűbb közlekedési útvonalakon helyezték el: az autópályákon. Johannis elnök amúgy ígéri, hogy azonnal nekifognak az újabb autópályaszakaszok építésének. Ez egyrészt azért szükséges, hogy még több plakátot tudjanak elhelyezni, másrészt, hogy a migránsok nagyobb akadály nélkül tudjanak végigmenni az országon.
És akkor, a plakátok:










Kedves migránsok! Isten hozott Romániában!
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.