// 2026. október 22., csütörtök // Elod
Bíró Béla Bíró Béla

Odi et amo

// HIRDETÉS

A menekültkérdés legmegdöbbentőbb paradoxona az, hogy miközben Orbán Viktort a mainstream médiában mindenki szorgalmasan utálja, suttyomban megindult az „Orbán Viktor legjobb európai tanítványa” címért zajló versenyfutás.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bíró Béla
2015. augusztus 13., 09:23

„Az angol miniszterelnök, a francia külügyminiszter, a bajor miniszterelnök és a német külügyminiszter, azaz csaknem minden számottevő európai politikus elkezdi félteni Európát a muszlimoktól. Valóságos és képletes falak épülnek.

Mindez egyébként teljesen logikus. Ha Európa államai nemzetállamok, melyekben a többség mandátummal bír arra, hogy akaratát, nyelvét, kultúráját kíméletlenül ráerőltesse az »idegenekre«, mi sem lehetne természetesebb, mint az, hogy az úgymond asszimilálhatatlan, azaz saját nyelvükhöz, kultúrájukhoz, vallásukhoz (is) ragaszkodó idegenek végveszélyt jelentsenek a (mai formájában egyébként három ugyanilyen asszimilálhatatlan népség, a latin, a szláv és germán által kialakított) Európára. Még a kérdéshez leghumánusabban viszonyuló Németországban is. Kollektív jogok ugyanis nincsenek! Tessék mindenkinek egyénenként, azaz a vele azonos nyelvű és kultúrájú egyénekre való minden tekintet nélkül beolvadni az egységes nemzetállamba!

Hogy ez gyakorlatilag képtelenség, jóformán senkit nem gondolkoztat meg. A többség ugyanis csak úgy hajlandó bennünket, idegeneket befogadni, ha hősiesen lemondunk önmagunkról. De mert a legelszántabb asszimiláns sem képes minden identitásjegyéről lemondani, az ebből következő többségi elutasítás előbb-utóbb ismét elkerülhetetlenül egy akolba terel bennünket. Kultúránk, nyelvünk, testbeszédünk szellemi-testi lényünkből fakad, ahogyan nyelvünkben és kultúránkban gyökerező világképünk is. A család által akaratlanul is átörökített mentalitások szinte ugyanolyan makacsul tovább élnek, mint a bőrszín, a gesztikuláció, a szem állása vagy maga a családnév. S ezek a dolgok megbocsáthatatlanok. Hogy jön ahhoz egy állampolgár, hogy más legyen, mint a többségiek, akik az állam nevét adják?

Gyakran gondolkodtam azon, hogy a határon túli magyarság gondjait kétségtelenül átérző Orbán Viktor ezt a mentalitást hogyan volt képes asszimilálni? Hajlok arra, hogy valamiféle dacból. Ha ti így, akkor én is úgy! Mint a parasztgazda, aki, miközben a jég elveri a termést, maga is odaáll a cséphadaróval, s a »Hadd lám, Uramisten, mire megyünk ketten!« felkiáltással maga is nekilát szétverni termést. Magyarra fordítva: a jó két évszázada amúgy is halódó Szent István-i gondolatot."

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS