Ebben a zászlóversenyben amúgy nem lenne semmi rossz – színes vászon, tű és cérna van bőven az országban, és serény varrónők is akadnak –, ha a „vetélkedő” nem egymás ellen menne ki.
„Mert természetszerűen felmerül a kérdés: miért éppen Csíkszeredát választották ki a román trikolór ünnepének fő helyszínéül – hiszen az itteni rendezvényen volt a legmagasabb a romániai kormányzati képviselet, ott volt az ideiglenes kormányfő, Gabriel Oprea, valamint a honvédelmi miniszter, Mircea Duşa is. (Ő mindenképpen szükségesnek tartotta megjelenni a csíkszeredai rendezvényen, hiszen Hargita megyei prefektusként is elegendő borsot tört a magyarok orra alá. Meg az újabb rekordon is részt akart venni, hiszen korábban huszonnégy négyzetméteres trikolórt is avatott a Székelyföldön.)
Nem lett volna mégis jobb a fő ünnepséget Bukarestben megszervezni, ahol még magasabb zászlórudak is találhatók, mint Csíkszeredában? Vagy mondjuk a Prahova megyei Comarnic közelében található Pleşuva hegyen, ahol legelőször vonták fel a sötétkék, világos sárga és kármin vörös román lobogót?
Persze, persze, jól tudjuk, közigazgatásilag a Székelyföld – így Csíkszereda is – Romániában van, a románok nyilván ott is megünnepelhetik a román zászló napját. Csakhogy éppen a csíkszeredai trikolór »rekordsorozata« bizonyítja, hogy a többségi lakosság képviselői voltaképpen nem az ünnepi esemény kedvéért utaztak Csíkszeredába, hanem azért, mert üzenni akartak a magyaroknak.
Ünnepi beszédében Gabriel Oprea – elvileg – hangsúlyozta: »csak együtt, vallási, etnikai hovatartozástól, vagy politikai nézetektől függetlenül szolgálhatjuk az országot, védhetjük állampolgárait, megmutatván, hogy valódi románok és valódi európai állampolgárok vagyunk«. Csakhogy az európai állampolgár – immár gyakorlatilag – tartózkodik a kisebbségek megalázásától, az olyan oktalan provokációktól, mint ez a zászlónapi ünnepség.
A hazaszeretet, a hazafiságot ugyanis nem zászlómérettel mérik. Hadd idézzem a neves román publicista, Lucian Mândruţă szavait: »A hazafiság, kedves románok, úriemberséget jelent. Úriemberséget a magyarokkal, zsidókkal, cigányokkal, bolgárokkal, németekkel, törökökkel és tatárokkal való viselkedésben. Úriembernek lenni azt jelenti, hogy elfogadjuk, ugyanolyan joguk van, mint nekünk. Még akkor is, ha ellentmondanak dogmáinknak és felemelő meséinknek, amelyeket történelem néven tanítottak nekünk.«
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.