Hát stratégiákat talál ki, hogy megakadályozza az asszimilációs folyamatokat. Ha lehet.
A XXI. században drámai méreteket ölt a szórványosodás a határon túli magyarság körében. Ma Erdélyben legalább öt-hatszázezer, az egész Kárpát-medencében (Szlovákiában, Kárpátalján, Vajdaságban, Horvátországban, Szlovéniában és Burgenlandban) pedig további három-négyszázezer magyar él szórványban.
Az asszimiláció, a népességfogyás és az egyre gyakoribb vegyes házasságok mind-mind azt a tendenciát erősítik, hogy a tömbmagyar területek száma csökken, a szórványban élőké pedig nő, így félő, hogy ott, ahol eddig kisebb számban éltek magyarok, végleg eltűnhetnek ezek a közösségek.
A probléma súlyos kérdéseket vet fel. Ezekre igyekszik válaszolni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székhelyű Természettudományi és Művészeti Kara, a Video Pontes Stúdió és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap Kós Károly Kollégiuma által szervezett konferencia.
A konferencia címe: A Kárpát-medencei szórványmagyarság és a közmédia viszonya.
Helyszíne: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Karának székhelye, Kolozsvár, Tordai út 4. sz.
Időpontja: 2015. április 26-28.
A részletes programot lásd itt.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?