Nyílt levél az alkotmány módosítását előkészítő parlamenti bizottságnak

„Tisztelt urak!

Két héttel korábban Gianni Buquicchio úr, a Velencei Bizottság elnöke Strasbourgban egy beszédet mondott az ukrajnai alkotmányos reform kapcsán. A beszéd teljes szövege itt olvasható.

Tekintettel arra, hogy Románia is az alkotmány módosítására készül, mely folyamatot szintén segíti, illetve felügyeli a Velencei Bizottság, úgy gondoljuk célszerű felhívnunk a figyelmüket az említett beszéd rendkívül fontos elemeire.

Az elnök úr aláhúzza, hogy Ukrajnában decentralizáció megy végbe és nem föderalizáció. Ezt pedig nem azért kell végrehajtani, mert az ország keleti részében konfliktus tört ki, hanem azért, mert a decentralizáció egy demokratikus folyamat, amely versenyképesebbé és európaibbá tesz egy országot.

A decentralizáció egy olyan eszköz, ami megkönnyíti egy ország lakosságának, hogy azonosuljon a hazájával, s ellentétben egyes hiedelmekkel nem vezet szeparatizmushoz, sőt, egy alternatívája, pontosabban mondva az alternatívája a szeparatizmusnak. Segítette Olaszországot abban, hogy integrálja Dél-Tirolt, megelőzte Spanyolország széthullását a Franco rezsim bukása után, de vannak pozitív példák Kelet-Európában is, mint a Gagauz autonóm régió Moldova Köztársaságban.

Figyelembe véve a minszki megállapodás előírásait, egy olyan alkotmány ami tisztán szimmetrikus előírásokat tartalmaz, amelyeket egységesen alkalmaznak Ukrajna     egész területén nem elfogadható. Habár a lakosság egy része nehezen fogadja el ezt, az új alkotmány sajátos előírásokat kell tartalmazzon egyes régiók számára. Ez azonban összhangban van az Európa Tanács dokumentumaival és értékeivel, következésképpen nem jelent veszélyt Ukrajna egységére.

Mint tudják, a Székely Nemzeti Tanács 11 éve küzd Székelyföld területi autonómiájáért, létezik tehát egy hasonlóság Románia és Ukrajna között, azzal a lényeges eltéréssel, hogy mi kizárólag demokratikus és békés eszközöket használunk. Az Európa Tanács elvei, értékei és szabályai azonban mindkét ország esetében ugyanazok, s amit a Velencei Bizottság elnöke Ukrajna viszonylatában elmondott, az teljes mértékben érvényes Romániára is. Álláspontunk szerint az ország érvényben levő alkotmánya nem tiltja egy autonóm régió létrehozását, de az is igaz, hogy nem is kötelezi a hatóságokat arra hogy létrehozzanak egy ilyet, ha valamely régió lakói kifejezik arra vonatkozó igényüket. Kérésünk tehát az, hogy tartsák szem előtt a Buquicchio úr által kifejtett elveket, s az alkotmány módosítására teendő javaslatok közé foglaljanak be olyan előírásokat, illetve garanciákat, amelyek majd megteremtik annak a feltételeit, hogy a parlament utóbb elfogadja Székelyföld autonómia statútumát, azt a törvénytervezetet, amit a Székely Nemzeti Tanács dolgozott ki, s amit hamarosan újra be fog nyújtani. Konkrétan azt kérjük, hogy kerüljön be az alkotmányba a következő két elv:

1. Az ország területi-közigazgatási egységei azon települések szabadon kifejezett társulása révén jönnek létre, melyek egy közigazgatási egységbe akarnak tartozni.
2. Minden közigazgatási régió jogosult sajátos jogállást elnyerni, egy a parlament által elfogadott sarkalatos törvény révén, amennyiben a régió szintjén megszervezett helyi népszavazáson ennek lakói kinyilvánítják erre vonatkozó akaratukat.

Gyergyószentmiklós, 2015.IV.6.

Árus Zsolt
A Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke”