Kolozsvár és Budapest után a román fővárosban is megtekinthető a Kincses többnyelvűség kiállítás.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet ad otthont legközelebb annak a tárlatnak, amely Kolozsvár többnyelvű múltját hivatott bemutatni. A Kincses többnyelvűség megnyitója március 31-én, kedden este 7 órától lesz a bukaresti intézetben. A kiállítást Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete nyitja meg.
A megnyitót követően szakemberek beszélnek a romániai többnyelvűségről. Közigazgatásban
dolgozók a szabályozásról, állami hatóságok a hozzájuk érkezett tapasztalatokról, reklámszakemberek a marketing nyelvi érzékenységéről, multinacionális vállalatok a cégen belüli többnyelvűségről, illetve az ügyfelek visszajelzéseiről. A kerekasztal résztvevői: Asztalos Csaba Ferenc (elnök, Országos Diszkriminációellenes Tanács), Diósi László (igazgató, OTP Bank), Orbán Csaba (Big Print) és Turos Lóránt (alelnök, Nemzeti Audiovizuális Tanács).
Az Igen, tessék! szóban forgó tárlatát eredetileg Kolozsvár főterén, majd Budapesten lehetett megtekinteni: a plakátokból, képeslapokból, apróhirdetésekből és egyéb – a dualizmustól napjainkig tartó időszakot felölelő – kordokumentumokból összeállított gyűjtemény jó kis nosztalgiatúra volt az érdeklődőknek (beszámolónk a kolozsvári tárlatról itt olvasható).
Fotó: Szabó Tünde
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.