Kolozsvár és Budapest után a román fővárosban is megtekinthető a Kincses többnyelvűség kiállítás.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet ad otthont legközelebb annak a tárlatnak, amely Kolozsvár többnyelvű múltját hivatott bemutatni. A Kincses többnyelvűség megnyitója március 31-én, kedden este 7 órától lesz a bukaresti intézetben. A kiállítást Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete nyitja meg.
A megnyitót követően szakemberek beszélnek a romániai többnyelvűségről. Közigazgatásban
dolgozók a szabályozásról, állami hatóságok a hozzájuk érkezett tapasztalatokról, reklámszakemberek a marketing nyelvi érzékenységéről, multinacionális vállalatok a cégen belüli többnyelvűségről, illetve az ügyfelek visszajelzéseiről. A kerekasztal résztvevői: Asztalos Csaba Ferenc (elnök, Országos Diszkriminációellenes Tanács), Diósi László (igazgató, OTP Bank), Orbán Csaba (Big Print) és Turos Lóránt (alelnök, Nemzeti Audiovizuális Tanács).
Az Igen, tessék! szóban forgó tárlatát eredetileg Kolozsvár főterén, majd Budapesten lehetett megtekinteni: a plakátokból, képeslapokból, apróhirdetésekből és egyéb – a dualizmustól napjainkig tartó időszakot felölelő – kordokumentumokból összeállított gyűjtemény jó kis nosztalgiatúra volt az érdeklődőknek (beszámolónk a kolozsvári tárlatról itt olvasható).
Fotó: Szabó Tünde
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.