Igen, tessékkel köszönnek Bukarestben is
Kolozsvár és Budapest után a román fővárosban is megtekinthető a Kincses többnyelvűség kiállítás.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet ad otthont legközelebb annak a tárlatnak, amely Kolozsvár többnyelvű múltját hivatott bemutatni. A Kincses többnyelvűség megnyitója március 31-én, kedden este 7 órától lesz a bukaresti intézetben. A kiállítást Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete nyitja meg.
A megnyitót követően szakemberek beszélnek a romániai többnyelvűségről. Közigazgatásban
dolgozók a szabályozásról, állami hatóságok a hozzájuk érkezett tapasztalatokról, reklámszakemberek a marketing nyelvi érzékenységéről, multinacionális vállalatok a cégen belüli többnyelvűségről, illetve az ügyfelek visszajelzéseiről. A kerekasztal résztvevői: Asztalos Csaba Ferenc (elnök, Országos Diszkriminációellenes Tanács), Diósi László (igazgató, OTP Bank), Orbán Csaba (Big Print) és Turos Lóránt (alelnök, Nemzeti Audiovizuális Tanács).
Az Igen, tessék! szóban forgó tárlatát eredetileg Kolozsvár főterén, majd Budapesten lehetett megtekinteni: a plakátokból, képeslapokból, apróhirdetésekből és egyéb – a dualizmustól napjainkig tartó időszakot felölelő – kordokumentumokból összeállított gyűjtemény jó kis nosztalgiatúra volt az érdeklődőknek (beszámolónk a kolozsvári tárlatról itt olvasható).
Fotó: Szabó Tünde
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.
Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.
Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
