Kolozsvár és Budapest után a román fővárosban is megtekinthető a Kincses többnyelvűség kiállítás.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet ad otthont legközelebb annak a tárlatnak, amely Kolozsvár többnyelvű múltját hivatott bemutatni. A Kincses többnyelvűség megnyitója március 31-én, kedden este 7 órától lesz a bukaresti intézetben. A kiállítást Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete nyitja meg.
A megnyitót követően szakemberek beszélnek a romániai többnyelvűségről. Közigazgatásban
dolgozók a szabályozásról, állami hatóságok a hozzájuk érkezett tapasztalatokról, reklámszakemberek a marketing nyelvi érzékenységéről, multinacionális vállalatok a cégen belüli többnyelvűségről, illetve az ügyfelek visszajelzéseiről. A kerekasztal résztvevői: Asztalos Csaba Ferenc (elnök, Országos Diszkriminációellenes Tanács), Diósi László (igazgató, OTP Bank), Orbán Csaba (Big Print) és Turos Lóránt (alelnök, Nemzeti Audiovizuális Tanács).
Az Igen, tessék! szóban forgó tárlatát eredetileg Kolozsvár főterén, majd Budapesten lehetett megtekinteni: a plakátokból, képeslapokból, apróhirdetésekből és egyéb – a dualizmustól napjainkig tartó időszakot felölelő – kordokumentumokból összeállított gyűjtemény jó kis nosztalgiatúra volt az érdeklődőknek (beszámolónk a kolozsvári tárlatról itt olvasható).
Fotó: Szabó Tünde
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.