A stáb ugyanis folyton csapatként hivatkozott magára, nem stábként, szereposztásként, színészekként, díszlettervezőként vagy rendezőként az előadást beharangozó szerdai sajtótájékoztatón. És úgy is nyilvánult meg.

 

Kiderült például, hogy Albert Csilla színész az előadás keresztanyja, ő találta ki, hogy # jelezze, ez nem szokványos, kőszínházi Csehov-előadás lesz. És hogy hessegetünk rendesen.

 

 

 

Sinkó Ferenc sok fiatallal dolgozott együtt korábban az Ecsetgyárban, és kapva kapott az alkalmon és Keresztes Sándoron, amikor az évad elején Tompa Gábor a Hattyúdalt javasolta neki. Mert már rég szeretett volna idősebb színésszel dolgozni. Kaptak két hónapot próbálni, és ez luxus egy ekkora színházban, mondta Sinkó.

 

A szöveget viszont csak a próbafolyamat kétharmadánál vették elő. Addig rengeteget olvastak és beszélgettek az öregedésről, orvosi szövegektől a zseniálisan megcsinált Birdman filmig mindent átbeszéltek, és nagyon sok mozgást találtak ki. Mert Sinkó Ferenc most is kizárólag táncszínházi előadást szeretett volna rendezni, és most sem jött össze neki: amikor újra elolvasták a darabot, rájöttek, Csehov megközelítése nagyon hasonlít ahhoz, amire ők is jutottak, így a szöveg ürügynél nagyobb szerepet kapott.

 

Felületes volt a viszonya az öregséghez, mondta Sinkó, és közben nagyon zavarta a nosztalgiaipar, hogy minden azt sugallja, az idősek éljenek a múltban, a jövőnek háttal. Elkezdte izgatni az, hogy az idősek ténylegesen hogy élik meg az öregedést. 

Keresztes Sándornak már csak néha felületes a viszonya az öregséghez, mondta a színész, aki a társulat legtapasztaltabb tagja. 

 

 

 

A kolozsvári még mindig fiatal társulat, jegyezte meg Visky András művészeti vezető, és nem hagyta szó nélkül a tapasztaltozást: hogy az eufemisztikus tapasztalt jelzőt használjuk az idős helyett, szintén jelzi, mekkora előszeretettel kerüljük az öregséget.

 

Keresztes kifejezetten hálás Sinkó Ferencnek, hogy ennyire személyesre vette a próbát, nem hagyta bejáratott eszközökhez folyamodni, kvázi levakarta róla a rutint, miközben megszeretett régi, Keresztes számára megszokott színészi megoldásokat. Keresztes közben új színházi nyelvet tanult, és ez olyan volt, mondta, mintha elfogadhatóan tudnál románul, olaszol, franciául, spanyolul, és hirtelen meg kell, hogy tanulj portugálul.

 

A darab nem csak az öregedésről szól, hanem a helyettesítés egész folyamatáról – mondta Carmencita Brojboiu díszlettervező, akinek különleges tapasztalata az, hogyan öregednek a díszletek a kisbácsi díszletraktárban. Ahonnan a szinte húsz éves Székek előadás egyes díszletei is előkerülnek, és új életre kelnek a #hattyúdalban.

 

 

 

Az előadásban megleptés színészek is felbukkannak Keresztes Sándor, Albert Csilla, Györgyjakab Enikő és Ötvös Kinga mellett, srófolta tovább a kíváncsiságunkat Sinkó Ferenc. De ne legyenek elvárásaink, mert azok a nézők lesznek a legszerencsésebbek, jósolta, akik nyitottan ülnek be az előadásra. És munkára készen, mert a színészek nem fognak mindent a szánkba rágni, meg kell dolgozni azért, ha valamit haza akarunk vinni belőle.

 

Nyugodtan sem fogunk ücsörögni a stúdióterem nézőterén, tette hozzá Györgyjakab Enikő, ő sem tudott belefeledkezni, amikor kollégái olyan részt játszottak, amelyben nem szerepelt. Ez az első olyan előadás itt, mondta, amely folyamatosan arra kényszeríti a nézőt, hogy vegye észre, hogy ő nézi azt a jelenetet, és folytonosan gondolkodnia kell a viszonyáról ahhoz, amit éppen lát.

 

Először szombaton, március 14-én este nyolctól a Stúdióteremben, majd hétfőn, 16-án szintén nyolctól, majd két hét múlva, március 28-án. Jegyet 25 lejért lehet vásárolni itt és itt.