Egy tiszteletbeli magyar

Tetszik a Corbii albi.

Azt hiszem, szükség van rá, és olyasmit tesznek, ami sokat segít. A románok körében sajnos még léteznek előítéletek, sztereotípiák. Erre a legjobb példa, hogy a Corbii albi-on közölt bejegyzésem után egy mérges bácsi küldött egy üzenetet, hogy jobb lenne, ha abbahagynám, mert én román vagyok, és inkább a magam dolgával kellene törődnöm, nem pedig a magyarokat a védelmembe vennem.

Kitűnő dolgok a Facebook-oldal, a honlap. Valakinek meg kell küzdenie a tudatlansággal, a szélsőségességgel. Le kell bontania az évek során felhalmozódott mítoszokat és sztereotípiákat.

Nem vagyok történelemtanár, de igyekszem tisztelni mindazokat, akik mellettem élnek, megérteni a történelmüket, kultúrájukat, hagyományaikat.

Szeretem az erdélyi multikulturalizmusunkat.

Örömmel megyek megünnepelni a magyarok napját, mint ahogy a románok napját is, és el fogok menni a szászok ünnepeire is (az őseim ugyanis szászok).

Bosszantanak az olyan városi legendák, mint az, hogy egy román azért nem kapott kenyeret a Székelyföldön, mert nem magyarul beszélt. Számtalanszor jártam ott, románul beszéltem és ugyanolyan udvariasan válaszoltak, sőt, mosolyogtak. Megszoktuk, hogy mindent a politikusoktól várjunk el. Azt hiszem, az igazi változást mindnyájunknak önmagunkban kell végrehajtanunk.

Ha Emil Boc úr, Kolozsvár polgármestere nem tartja szükségesnek a kétnyelvű táblákat, akkor

románként én sértőnek tartom a döntését.

Annak ellenére, hogy nem Kolozsváron élek, ha kolozsvári román lennék, a magyar szomszédok, barátok, vagy rokonok iránti szolidaritásból is

jelképesen magyarnak vallanám magam, hogy meglegyen a 20 százalékuk.

Egy csomó művet és dokumentumot kaptunk a magyaroktól és a szászoktól és nem utolsó sorban azokat a középkori városokat, melyekkel dicsekszünk. Még ha 20 százalék alatt vannak is, az erődvárosokat felépítők, az erdélyi identitásunkhoz hozzájárulók iránti tiszteletnek arra kellene minket köteleznie, hogy akár német, vagy magyar nyelvű táblákat is készítsünk. Míg egyesek Kínában gyártatnak le német nevű dolgokat, hogy jobban eladhassák őket, nekünk van egy Klausenburgunk/Kolozsvárunk – de megtagadjuk.

Ezt szeretném látni: a román, magyar, vagy szász kolozsváriak szolidaritását!