Kolozsvár mindannyiunk ifjúsági fővárosa

A többnyelvűségért szállt síkra januári közgyűlésén a Kolozsvár 2015 – Európa Ifjúsági Fővárosa projekt koordinálásáért felelős Share Föderáció. A közgyűlésen határozatot fogadtak el, amely pontszerűen tartalmazza a többnyelvűség prioritását a projektben és a Föderáció szándékát, hogy proaktívan vegyen részt a többnyelvűség kivitelezésében. Ennek szellemében magyar közösségért, illetve kisebbségi közösségekért felelős alelnököket választottak.

Borzási Saroltát, a Share Föderáció magyar közösségért felelős alelnökét kérdeztük az ifjúsági főváros magyar érdekeltségű rendezvényeiről, terveiről.

Van magyar közösségért és külön kisebbségi közösségekért felelős alelnöke a Share Föderációnak. Miért van szükség erre a különbségtételre? Azt jelentené, hogy a magyarságra (nagyon helyesen egyébként) nem kisebbségként tekintenek? Vagy ha igen, akkor más típusú (társadalmi, szexuális stb.) kisebbségekre gondolnak?

A magyar közösség már a pályázati csomag előkészítésében, majd a cím elnyerése érdekében folytatott lobbifolyamatban is aktívan kivette a részét. A pályázati csomagba bekerült rendezvények közül sokat a magyar ifjúsági szervezetek vállaltak fel, a projekt minden fázisában jelen voltunk. A jelenlétünk természetes volt a projektben, figyelembe véve azonban a hozzájárulásunk méretét, igény volt egy szervezeti megoldásra is. Kellett valaki, aki kimondottan ezzel foglalkozik, ezért lett magyar közösségért felelős alelnök. Azonban tudatában vagyunk, hogy más kisebbségek is vannak Kolozsváron, tehát nekik is kellett egy képviselő.

Félig-meddig ballábbal indult az Európa Ifjúsági Fővárosa projekt Kolozsváron. A többnyelvűség teljes hiányát az évnyitó rendezvényeken és a tájékoztató anyagokban többen szóvá tették, a sajtó és  a magyar ifjúsági szervezetek is. Emil Boc elismerte, hogy a hivatal hibázott többnyelvűség-ügyben. (Bár elég nehéz ezt a gesztust teljesen őszintének értékelni annak tudatában, hogy a polgármesteri hivatal korábban fellebbezett a kétnyelvű helységnévtáblákat lehetővé tevő bírósági döntés ellen.) Hogyan következhetett ez be, és mit tesznek a szervezők a hiba korrigálásáért?
    
A többnyelvűség már a pályázati csomagban is egy felvállalt érték és feladat volt. Ezt csak megerősítették azok a nyilatkozatok és partnerségi egyezmények, amelyek követték a polgármesteri hivatal részéről. Számunkra a Share Föderációban az volt a kihívás, hogy erre megvalósítási lehetőségeket kapjunk, úgy, hogy a minőség legyen az első szempont. A Share Föderáció munkájában mi is rájöttünk arra, hogy a többnyelvűség terén egy tanulási folyamat a 2015-s év, a cél egy olyan módszert alkalmazni, amely máskor is és máshol is alkalmazható.

Egy ifjúsági szervezetben, mint például a Share, egy fokkal könyebb ezeket kezelni, mert van időnk megértetni a kollégákkal az elképzeléseinket, igényeinket és megvalósítási lehetőségeket kapni. Az önkormányzat esetében ez nehezebb. Ezért is csúsznak be a hibák, mivel az önkormányzat struktúrájában ezeket nehéz nyomon követni.

Megoldás a Share Föderáció által előkészített brand book, arculati kézikönyv lehet, amelyre igéretet kaptunk a polgármesteri hivatal részéről, hogy elfogadják és alkalmazni fogják. Véleményem szerint ezt is folyamatosan nyomon kell követni, nekünk is és a magyar ifjúsági szervezeteknek is.

Pontosan mi a feladata a magyar közösségért felelős alelnöknek a Share Föderáción belül? Mire terjed ki a hatásköre, mennyire van szava a döntéshozatalban?

A hatáskör a magyar közösségre terjed ki, ez elég nagy mozgásteret ad, hisz minden olyan programban, kérdésben, amelynek van magyar komponense, megkérdeznek, közösen döntünk. A magyar kommunikáció teljesen az én hatáskörömbe tartozik, a magyar partnerek is, civil és intézményes kapcsolatok, illetve a magyar kormánnyal folytatott kapcsolat is, hisz ők kezdettől fogva nagyon érdeklődőek és támogatják a projektet.

Ez az elmélet, viszont figyelembe véve, hogy majdnem minden tevékenység érinti a magyar közösséget is, mindenre oda kell figyelnem, ezen a területen néha gyakorlati kérdések merülnek fel. Igyekszem mindenre odafigyelni, az esetek többségében sikerül is, kihívást jelent még a román kollégáknak is ezt megszokni. Nekünk is meg kell értenünk, hogy az ő mentális térképük más, néha nem egyértelmű számukra a helyzet.

Sikerült-e magyar érdekeltségű intézményeket, szervezeteket, cégeket bevonni az Európa Ifjúsági Fővárosa projektbe?

Amint már mondtam, a magyar szervezeteket már az elejétől fogva be lehetett vonni. Jelenleg több mint 80 olyan magyar civil szervezet és intézmény van, amelyet valamilyen formában bevontunk. Vannak érdeklődő magyar cégek is, sokan már támogatnak is konkrét ifjúsági eseményeket. Érdeklődéstől függően igyekszünk őket az ifjúsági szervezetek fele irányítani, hogy a támogatások közvetlenül hozzájuk érjenek.

Igyekszünk mindenkivel felvenni a kapcsolatot, hisz mindenkinek megvan a helye a projektben, ezt mindannyian a magunkénak kell éreznünk. Ezt az alkalmat is kihasználom: aki még szeretne bekapcsolódni, keressen fel, minden kapcsolati információ fenn van a weblapon. Ez mindannyiunk Ifjúsági Fővárosa, ugyanúgy, ahogy Kolozsvár is befogad mindenkit.  

A Kolozsvári Magyar Napok elég magasra tette a mércét a magyar közösség kultúrájának felmutatása terén. Melyek azok a fontosabb programok, amelyek az ifjúsági főváros keretében a magyar közösséghez kötődnek? Lesznek kifejezetten magyar érdekeltségű programok, vagy a multikulturalitás inkább a projekt kommunikációjában jelenik meg (többnyelvű tájékoztató anyagok stb.)?

A magyar közösség, főképpen persze a magyar ifjúsági közösség által szervezett programokat szeretném itt kiemelni. Előre láthatólag 800-900 olyan rendezvény lesz, amely ebből a szempontból a magyar közösséghez köthető. Ezek között vannak kisebb rendezvények is, illetve kiemelkedő, nagy rendezvények. Ilyen lesz februárban a Mátyás születésnapi rendezvénye, a Magyar Ifjúsági Konferencia márciusi ülése, a Bogáncs Néptánccsoport 30 éves születésnapi Gálája, a március 15-i megemlékezés, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, a KMDSZ Diáknapok, a Sapixel Nemzetközi Fotóverseny, az Ifjúsági Tájfutó Európa Bajnokság, a Kolozsvári Könyvhét, a Kolozsvári Magyar Napok, az Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpia, a Kreatív Kolozsvár műhely, a V4 plusz ifjúsági konferencia vagy az IKE decemberi nemzetközi keresztyén zenefesztiválja. De ezeket csak ízelítőképpen soroltam fel, hisz a kolozsvári magyar ifjúsági közösség nagyon aktív, és ez a város mindig is híres volt a pörgős ifjúsági életéről.

Emellett odafigyelünk, hogy a Share Föderációban közösen megvalósítandó projektből is kivegyük a részünk. Az Untold Fesztivál magyar vonala is most formálódik, erre külön csapatra van szükség, hogy meg lehessen valósítani. A Kolozsvár nem alszik projekt keretében is számítunk a magyar szervezetek részvételére, és a Day15 megmozdulásokban is igyekszünk érvényesíteni a magyar szempontot.
    
Mit emelnél ki az Európai Ifjúsági Főváros kínálatából? Hogyan épülne be a projekt a kolozsváriak mindennapjaiba (a multikulturális vonatkozástól függetlenül)?

Szerintem nagyon fontos az a munka, amit az ifjúsági szervezetek, csoportosulások végeznek, mindenki a maga módján próbálja elérni a kolozsváriakat, kicsit felcsillantani a mindennapokat. A kolozsváriaktól pedig csak azt kérhetem, hogy legyenek nyitottak a fiatalok ötleteire, programjaira, vegyenek részt, érdeklődjenek. A fő célja ennek a címnek, hogy a kolozsvári ifjúsági közösséget megerősítsük, ebben pedig mindenkinek megvan a szerepe, mindenki hozzá tud járulni valamivel.