Mi vár Orbán Viktorra 2015-ben? Nem Hawaii, az biztos.
Pártja, a Fidesz népszerűségvesztése, a lakosság utcai megmozdulásokban megnyilvánuló elégedetlensége, nagy keleti barátja, Vlagyimir Putyin gazdasági nehézségei, de az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal meglévő rossz kapcsolata is szerepel azok között a gondok között, melyeket Orbán Viktor magyar kormányfőnek a következő évben meg kell oldania. Miközben alig két hónappal ezelőtt még legyőzhetetlennek tűnt, ősztől nehézségekkel szembesül, és jelentős népszerűségvesztéssel kezdi az új évet, írja az AFP.
Orbán szemszögéből nézve 2014-et három választási győzelem jellemezte – pártja, a Fidesz kétharmados hatalmon maradása az áprilisi választás után, aztán májusban az európai parlamenti és októberben az önkormányzati választási győzelem.
miután masszív elutasításba ütközött az egyik tervezet, mely adót vetett volna ki az internetre, és miután bizonyos korrupciós vádak kapcsán ismételt konfliktusok alakultak ki az Egyesült Államokkal.
A Medián Intézet szerint Orbán pártjának támogatottsága az októberi 38-ról 26 százalékra csökkent novemberre – ami a legnagyobb visszaesés, amit egy párt a kommunizmus 25 évvel ezelőtti bukása óta egyetlen hónap alatt elszenvedett. Orbán népszerűsége 16 százalékot esett vissza. Ezt a tendenciát további három felmérés is megerősítette.
Számára még aggasztóbb, hogy az internetes adatletöltésekre kivetni tervezett adó – amit az általa okozott katasztrófa miatt vissza kellett vonni – a saját választói elutasításába ütközött. „Ez pofon a Fidesznek”, hangsúlyozza Tóth Csaba a Republikon Intézettől, az elemzők pedig azt kérdezgetik, a politikusi ügyességéről ismert Orbán vajon hogyan akarja majd újra felvetni a kezdeményezést.
2012-ben, a hatalomban eltöltött két év után az áram és a fűtésre szánt gáz árának szigorú korlátozásával jutott ki a válságból.
Ezúttal „az internetadó által okozott visszaesés után a Fidesz kármentésre kényszerül, olyan ötleteket produkálva, melyek újra felpumpálhatják a népszerűségét”, véli Bíró-Nagy András, a Policy Solutions Intézet társigazgatója.
Ennek megfelelően a Fidesz a párt konzervatív bázisának kívánt kedvezni egy olyan törvénnyel, mely vasárnap bezárásra kényszeríti az üzleteket, és egy olyan tervezettel, mely kötelező drogtesztnek vetné alá a fiatalokat, a politikusokat és az újságírókat.
De „ezek a javaslatok azt a benyomást keltik, hogy a kormány nevelni akarja az embereket és ez zavarja a választókat”, véli Ablonczy Bálint a Fidesz-párti Heti Válasz hetilaptól.
Ugyanakkor Orbánnak szokásává vált, hogy előnyszerzésre használja fel az európai és a külpolitikát, Magyarország védelmezője szerepben tetszelegve. A Fidesz áprilisi, törvényhozási választási kampánya során azt hangsúlyozta, hogy a párt képes megvédeni Brüsszellel és egy leckéztetőként és megszállóként elítélt Európával szemben a nagyjából tízmillió magyart.
Ugyanígy fogadták az Egyesült Államoknak a magyarországi korrupciót elítélő bírálatait is.
Orbán azt válaszolta, hogy országát az Oroszországhoz való közeledése miatt büntetik. De a közvélemény egy része ahelyett, hogy Washington ellen fordult volna, szintén vitát kezdeményezett a korrupcióról. Idén ősszel több ezer magyar tüntetett a megvesztegetés nyújtása és elfogadása ellen.
Ezen kívül, hangsúlyozza ki Ablonczy Bálint, a Fidesz választói Magyarország helyét határozottan a nyugati táborban látják. Sokan pedig aggódnak Budapest elszigetelődésének veszélye miatt.
„A kormány túl sok fronton indított konfliktust”, írja Ablonczy. „Ezen változtatni kell. Ezen kívül nem működik már az állandó forradalom gondolata sem, a választók már nem fogadják el.”
Mindezen nehézségek ellenére Orbán Viktor elfogadható gazdasági mérleggel büszkélkedhet egy válságban lévő Európában – az utóbbi hét év legalacsonyabb munkanélküliségi rátája (az aktív lakosság 7,1 százaléka) és egy 3 százalékhoz közelítő gazdasági növekedés 2014-ben.
Ezen kívül előnyére van még a szocialista és a szélsőjobb ellenzék gyengesége is, melyek nem tudják kihasználni a nehézségeit. De nem mentesül a visszaesés veszélye alól – egy esetleges vereség a február 22-i, veszprémi időközi választáson a Fidesz egyetlen mandátumtól függő kétharmados szupremáciájának elvesztéséhez vezetne.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.