Mi vár Orbán Viktorra 2015-ben? Nem Hawaii, az biztos.
Pártja, a Fidesz népszerűségvesztése, a lakosság utcai megmozdulásokban megnyilvánuló elégedetlensége, nagy keleti barátja, Vlagyimir Putyin gazdasági nehézségei, de az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal meglévő rossz kapcsolata is szerepel azok között a gondok között, melyeket Orbán Viktor magyar kormányfőnek a következő évben meg kell oldania. Miközben alig két hónappal ezelőtt még legyőzhetetlennek tűnt, ősztől nehézségekkel szembesül, és jelentős népszerűségvesztéssel kezdi az új évet, írja az AFP.
Orbán szemszögéből nézve 2014-et három választási győzelem jellemezte – pártja, a Fidesz kétharmados hatalmon maradása az áprilisi választás után, aztán májusban az európai parlamenti és októberben az önkormányzati választási győzelem.
miután masszív elutasításba ütközött az egyik tervezet, mely adót vetett volna ki az internetre, és miután bizonyos korrupciós vádak kapcsán ismételt konfliktusok alakultak ki az Egyesült Államokkal.
A Medián Intézet szerint Orbán pártjának támogatottsága az októberi 38-ról 26 százalékra csökkent novemberre – ami a legnagyobb visszaesés, amit egy párt a kommunizmus 25 évvel ezelőtti bukása óta egyetlen hónap alatt elszenvedett. Orbán népszerűsége 16 százalékot esett vissza. Ezt a tendenciát további három felmérés is megerősítette.
Számára még aggasztóbb, hogy az internetes adatletöltésekre kivetni tervezett adó – amit az általa okozott katasztrófa miatt vissza kellett vonni – a saját választói elutasításába ütközött. „Ez pofon a Fidesznek”, hangsúlyozza Tóth Csaba a Republikon Intézettől, az elemzők pedig azt kérdezgetik, a politikusi ügyességéről ismert Orbán vajon hogyan akarja majd újra felvetni a kezdeményezést.
2012-ben, a hatalomban eltöltött két év után az áram és a fűtésre szánt gáz árának szigorú korlátozásával jutott ki a válságból.
Ezúttal „az internetadó által okozott visszaesés után a Fidesz kármentésre kényszerül, olyan ötleteket produkálva, melyek újra felpumpálhatják a népszerűségét”, véli Bíró-Nagy András, a Policy Solutions Intézet társigazgatója.
Ennek megfelelően a Fidesz a párt konzervatív bázisának kívánt kedvezni egy olyan törvénnyel, mely vasárnap bezárásra kényszeríti az üzleteket, és egy olyan tervezettel, mely kötelező drogtesztnek vetné alá a fiatalokat, a politikusokat és az újságírókat.
De „ezek a javaslatok azt a benyomást keltik, hogy a kormány nevelni akarja az embereket és ez zavarja a választókat”, véli Ablonczy Bálint a Fidesz-párti Heti Válasz hetilaptól.
Ugyanakkor Orbánnak szokásává vált, hogy előnyszerzésre használja fel az európai és a külpolitikát, Magyarország védelmezője szerepben tetszelegve. A Fidesz áprilisi, törvényhozási választási kampánya során azt hangsúlyozta, hogy a párt képes megvédeni Brüsszellel és egy leckéztetőként és megszállóként elítélt Európával szemben a nagyjából tízmillió magyart.
Ugyanígy fogadták az Egyesült Államoknak a magyarországi korrupciót elítélő bírálatait is.
Orbán azt válaszolta, hogy országát az Oroszországhoz való közeledése miatt büntetik. De a közvélemény egy része ahelyett, hogy Washington ellen fordult volna, szintén vitát kezdeményezett a korrupcióról. Idén ősszel több ezer magyar tüntetett a megvesztegetés nyújtása és elfogadása ellen.
Ezen kívül, hangsúlyozza ki Ablonczy Bálint, a Fidesz választói Magyarország helyét határozottan a nyugati táborban látják. Sokan pedig aggódnak Budapest elszigetelődésének veszélye miatt.
„A kormány túl sok fronton indított konfliktust”, írja Ablonczy. „Ezen változtatni kell. Ezen kívül nem működik már az állandó forradalom gondolata sem, a választók már nem fogadják el.”
Mindezen nehézségek ellenére Orbán Viktor elfogadható gazdasági mérleggel büszkélkedhet egy válságban lévő Európában – az utóbbi hét év legalacsonyabb munkanélküliségi rátája (az aktív lakosság 7,1 százaléka) és egy 3 százalékhoz közelítő gazdasági növekedés 2014-ben.
Ezen kívül előnyére van még a szocialista és a szélsőjobb ellenzék gyengesége is, melyek nem tudják kihasználni a nehézségeit. De nem mentesül a visszaesés veszélye alól – egy esetleges vereség a február 22-i, veszprémi időközi választáson a Fidesz egyetlen mandátumtól függő kétharmados szupremáciájának elvesztéséhez vezetne.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.