Leváltani a népet

„Az „erős közösség hangja”, Kelemen Hunor az első forduló után büszkén jelentette ki: megerősödött a kötelék az RMDSZ és választói között. Lám, alig két hét alatt majdnem semmivé foszlott eme sziklaszilárd kapcsolat.

Kelemen Hunor aggódik, hogy egy kisebbség soraiból kikerült államelnök csökkenti a közösségi jogok érvényesítésének lehetőségét, »hitelesíti Románia kisebbségpolitikáját«, holott megtette ezt már rég a szövetség azzal, hogy lassan tizennyolc éve folyamatosan kormányon van. Szomorúan fejtegette, hogy Johannis megválasztása miatt »hosszú időre szünet következik be a romániai közösségi és kisebbségi jogok érvényre juttatásában«, mintha a Pontáékkal közös kormányzás oly nagy előrelépést hozott volna. Néhány kilométer utat talán újraaszfaltoztak, de emlékezzünk csak, még törvényben szabályozott követeléseknek sem sikerült érvényt szerezni, lásd a MOGYE-ügy vagy a székelyzászló-botrány. Ezért kellene könnyeket ejtenünk?

Határozottan és jól láthatóan rosszulesett az RMDSZ csúcsvezetésének, hogy a magyarság ismét szembement javaslatukkal. Alig ketten-hárman merték megfogalmazni utólag, hogy bizony felül kellene vizsgálniuk a kormányon maradást, hisz a közösség, melyet képviselnek, felülbírálta ezt is. Kelemen Hunor igen gyorsan, már hétfő délben jelezte Pontáéknak, hogy rájuk számíthatnak a továbbiakban is, csak később kezdték mondogatni néhányan: talán megfontoltabb, közös döntés kellene a helyzet elemzése után.

Bármennyit óvatoskodtak a két forduló között az RMDSZ vezetői, így is szembefutottak a pofonnal, és a rossz politikai döntésnek többnyire ára van a civilizált világban. Megtörténhet, úgy érzik, maradniuk kell, náluk jobban senki nem képviselheti a magyarság ügyeit. Akkor pedig nem marad más, a népet kell leváltani."