// 2026. április 19., vasárnap // Emma
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Johannis és az erdélyi alternatíva

// HIRDETÉS

Erdély és a Bánság ismét leszakadni látszik Romániáról. Legalábbis a választási preferenciák alapján.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. október 06., 18:09

Választások után a legizgalmasabb foglalatosság a szavazatok regionális eloszlását ábrázoló térképek nézegetése. Nagy meglepetések alig szoktak érni, Erdély, Bánság, Partium narancssárga, Munténia, Olténia, Moldva pedig vörös. Jó, legutóbb a vörös folt túlságosan átterjeszkedett a Kárpátokon inneni területekre is, de a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a rend helyreállni látszik. Annyi különbséggel, hogy a narancssárgát – a jobboldal színeváltozásai következtében – felváltotta a kék, de a lényegen ez nem változtat. Akárhogy kerülgetjük a forró kását, a választási térképek alapján rendre az az érzetünk támad,

mintha Erdély egy másik ország lenne. 

Erdély – némi leegyszerűsítéssel – nem szereti a posztkommunistákat, és azokra szavaz, akikről azt gondolja, hogy kevésbé azok, bármilyen színű zászlók alatt menetelnek éppen. Aztán pedig mindig megszívja, mert vagy kénytelen elviselni a Kárpátokon túli régiók döntésének következményeit, vagy ha netán az erdélyiek többsége által támogatott politikai tábor kerül hatalomra, akkor a csalódást, ami abból fakad, hogy a „sajátjai” rögtön elfelejtik, mely régió szavazataival jutottak a kormányrúdhoz – és a továbbiakban magasról tesznek a sajátos transzilván problémákra. (Észak-erdélyi autópálya, rémlik még?)

 

Mindennek az egyik legfőbb oka az, hogy az erdélyiek általában olyanokra szavaznak, akik ugyan profitálnak a szimpátiájukból, de ők maguk nem erdélyiek. A vezető román politikusok szinte kizárólag a Kárpátokon túlról származnak, Emil Bocon kívül nem tudunk olyan erdélyi származású politikusról, aki – ha időlegesen is – a hatalom csúcsaira jutott (már ha a Traian Băsescu árnyékában való miniszterelnökösködést annak lehet nevezni). 

Most viszont itt van Klaus Johannis. 

Ő az a politikus, aki erdélyibb már nem is lehetne: Nagyszeben sikertörténetet író polgármestere, szász és protestáns, aki saját jogon vált a román politikai elit befolyásos figurájává, és ha netalán megnyeri az elnökválasztást, ő lesz a rendszerváltás utáni idők legmagasabb romániai közjogi pozícióját elfoglaló erdélyi. Ő lehetne az a politikus, aki messzemenő következtetéseket vonhatna le az említett választási térképekből: Románia „erdélyiesítésének” programja az ő kezében van, nem az ezt tisztességgel felvállaló, de eleve esélytelen Szilágyi Zsoltéban. Mégis azt gondolom, hogy 

tévednek, akik Románia Obamáját látják benne. 

Klaus Johannisnak egyetlen olyan gesztusára sem emlékszünk, amely arra utalna, hogy – élve azzal a kivételes pozícióval, amit a román politikai életben német anyanyelvű erdélyiként kiharcolt magának – valamiféle transzilván alternatíva felépítésében lenne érdekelt. Éppen ellenkezőleg: minden alkalommal siet bebizonyítani román hazafiúi mivoltát, elítéli az autonómiatörekvéseket, és nem úgy tűnik, mintha zavarnák pártja, a Nemzeti Liberális Párt egyes politikusainak szélsőnacionalista megnyilvánulásai. Johannis Bukarestbe tart, ám anélkül, hogy Erdélyt vinné a tarsolyában – de hát aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. És Johannis dudás akar lenni, ez kétségtelen.

 

Erdély Johannisszal olyan esélyt kaphatott volna, amilyen egyhamar nem lesz. Élhetne a lehetőséggel, a bukaresti karrier helyett választhatná a romániai politikai szcéna „erdélyi hangjának” szerepét. Történelmet írhatna, igen. Hogy ne bosszankodjunk majd utólag a választási térképek felett: kár érte, kár Erdélyért.

 

A döntés persze továbbra is ott az ő kezében. Van még közel egy hónapunk arra, hogy eldöntsük, mit is gondolunk ezekről a kezekről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről
Krónika

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről

Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána
Főtér

Erdély a Nagy Meglepődés idején és utána

A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”
Székelyhon

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője
Krónika

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője

Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok
Székelyhon

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

Több lopás és lopási kísérlet is történt az elmúlt napokban Madéfalván, ahol ismeretlenek udvarokra hatoltak be, autókat próbáltak feltörni, és kisebb-nagyobb értékeket vittek el.

// még több főtér.ro
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
2026. április 02., csütörtök

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS