// 2026. október 20., kedd // Vendel
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Johannis és az erdélyi alternatíva

// HIRDETÉS

Erdély és a Bánság ismét leszakadni látszik Romániáról. Legalábbis a választási preferenciák alapján.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. október 06., 18:09

Választások után a legizgalmasabb foglalatosság a szavazatok regionális eloszlását ábrázoló térképek nézegetése. Nagy meglepetések alig szoktak érni, Erdély, Bánság, Partium narancssárga, Munténia, Olténia, Moldva pedig vörös. Jó, legutóbb a vörös folt túlságosan átterjeszkedett a Kárpátokon inneni területekre is, de a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a rend helyreállni látszik. Annyi különbséggel, hogy a narancssárgát – a jobboldal színeváltozásai következtében – felváltotta a kék, de a lényegen ez nem változtat. Akárhogy kerülgetjük a forró kását, a választási térképek alapján rendre az az érzetünk támad,

mintha Erdély egy másik ország lenne. 

Erdély – némi leegyszerűsítéssel – nem szereti a posztkommunistákat, és azokra szavaz, akikről azt gondolja, hogy kevésbé azok, bármilyen színű zászlók alatt menetelnek éppen. Aztán pedig mindig megszívja, mert vagy kénytelen elviselni a Kárpátokon túli régiók döntésének következményeit, vagy ha netán az erdélyiek többsége által támogatott politikai tábor kerül hatalomra, akkor a csalódást, ami abból fakad, hogy a „sajátjai” rögtön elfelejtik, mely régió szavazataival jutottak a kormányrúdhoz – és a továbbiakban magasról tesznek a sajátos transzilván problémákra. (Észak-erdélyi autópálya, rémlik még?)

 

Mindennek az egyik legfőbb oka az, hogy az erdélyiek általában olyanokra szavaznak, akik ugyan profitálnak a szimpátiájukból, de ők maguk nem erdélyiek. A vezető román politikusok szinte kizárólag a Kárpátokon túlról származnak, Emil Bocon kívül nem tudunk olyan erdélyi származású politikusról, aki – ha időlegesen is – a hatalom csúcsaira jutott (már ha a Traian Băsescu árnyékában való miniszterelnökösködést annak lehet nevezni). 

Most viszont itt van Klaus Johannis. 

Ő az a politikus, aki erdélyibb már nem is lehetne: Nagyszeben sikertörténetet író polgármestere, szász és protestáns, aki saját jogon vált a román politikai elit befolyásos figurájává, és ha netalán megnyeri az elnökválasztást, ő lesz a rendszerváltás utáni idők legmagasabb romániai közjogi pozícióját elfoglaló erdélyi. Ő lehetne az a politikus, aki messzemenő következtetéseket vonhatna le az említett választási térképekből: Románia „erdélyiesítésének” programja az ő kezében van, nem az ezt tisztességgel felvállaló, de eleve esélytelen Szilágyi Zsoltéban. Mégis azt gondolom, hogy 

tévednek, akik Románia Obamáját látják benne. 

Klaus Johannisnak egyetlen olyan gesztusára sem emlékszünk, amely arra utalna, hogy – élve azzal a kivételes pozícióval, amit a román politikai életben német anyanyelvű erdélyiként kiharcolt magának – valamiféle transzilván alternatíva felépítésében lenne érdekelt. Éppen ellenkezőleg: minden alkalommal siet bebizonyítani román hazafiúi mivoltát, elítéli az autonómiatörekvéseket, és nem úgy tűnik, mintha zavarnák pártja, a Nemzeti Liberális Párt egyes politikusainak szélsőnacionalista megnyilvánulásai. Johannis Bukarestbe tart, ám anélkül, hogy Erdélyt vinné a tarsolyában – de hát aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. És Johannis dudás akar lenni, ez kétségtelen.

 

Erdély Johannisszal olyan esélyt kaphatott volna, amilyen egyhamar nem lesz. Élhetne a lehetőséggel, a bukaresti karrier helyett választhatná a romániai politikai szcéna „erdélyi hangjának” szerepét. Történelmet írhatna, igen. Hogy ne bosszankodjunk majd utólag a választási térképek felett: kár érte, kár Erdélyért.

 

A döntés persze továbbra is ott az ő kezében. Van még közel egy hónapunk arra, hogy eldöntsük, mit is gondolunk ezekről a kezekről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS