A jó oldalon

„Vannak olyan emberek is – lehet, nem valódi magyarok –, akik szerint nem stadionokat kellene építeni, hanem tornatermeket, és nem a rezsit kellene csökkenteni, hanem a szegénységgel kezdeni valamit, sőt – horribile – úgy gondolják, hogy Magyarország a fasiszta Németország oldalán küzdött a második világháborúban (ami igazság, csak ismerni kellene hozzá az összes ténykörülményt). És még: az antiszemitizmust, rasszizmust, meg az összes politikai, etnikai, nemzetiségi gyűlöletet nem tartják összeférhetőnek a becsületes magyar állásponttal. Ők vesztettek, és el fognak tűnni a történelem süllyesztőjében. Így megteremtődött a magyar egység, elhárultak a felemelkedés utolsó akadályai.

Egyszerűbben és békésebben is lehetne intézni közös dolgainkat.

A szisztémát úgy találták ki a rendszerváltás idején modernizációs célzattal, hogy emberek alkotta szabályok szerint választunk és elutasítunk, pártok versengenek, az eredményt elfogadjuk, és működik a demokrácia meg a piacgazdaság. Ennyi lett volna az aktuális élet-halálharc, amiben meg kellett védeni a fülkeforradalom rezsicsökkentő hőseit, mert különben elsodorja őket a nemzetellenes baloldal, amely alvilági módszerekkel már tizenkét évig kormányozott (hogy ki választotta meg őket?!), és jelenlétük egyenlő a halálhörgéssel és siralommal, nemzethalál és egykézés, nem beszélve a rabigáról.”