A biciklisták kritikus tömege újra elindul, hogy guruló felkiáltójelekként figyelmeztessék az illetékeseket: nekik is vannak jogaik.
Aki esetleg nem tudná: a Critical Mass (Kritikus Tömeg) bringásmozgalom 1992 október 30-án született, San Franciscóban. Ja, az ex-hippi város, biza. És azóta világszerte zajlik, minden hónap utolsó péntekén.
Célja is van neki. Felhívni a város figyelmét, hogy bringások bizony léteznek, meg jogaik is vannak, meg hogy elegük van a sok parkoló autóból, meg parkolóhelyből, meg hogy egy sáv a járdán nem bicikliút. (Akkor mi a franc, kérdem szelíden.)
Na de nem vitatkozunk, nézzük a naptárt. Aha, holnap épp hó utolsó péntekje van. Ezek szerint Critical Mass tömegbicajozás lesz. Vagyis: augusztus 29-én délután hatkor találka a ló farkánál. A Fő téren, naná.
Akiben forr az aktivista vér, öltözködjön excentrikusan, vigyen magával bannert, zászlót, csörgőt, vuvuzelát, és persze stickereket, mert bringázás közben kiválóan lehet ragasztgatni.
Hajrá, bicajosok!
Ja. Ha már ilyen szépen megcsinálták a Facebook eseményt a szervezők, abba is belegondolhattak volna esetleg, hogy több magyar bringás van éppen Kolozsváron, mint angol, amerikai, ausztrál, stb.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.