// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert
Tatár Ágota Tatár Ágota

Jézus-szindróma 3. Isten hozott az emigrációban!

// HIRDETÉS

Moldvába „emigrálni”? Jobb, mint Görögbe’ vagy Angliába menni szellemi rabszolgának, Mekdonálcban chief assistentként gályázni – győzködöm magam, hogy a kétségeket elhessegessem… Mert én itthon akartam maradni!

(Külön)Vélemény

Szerző: Tatár Ágota
2014. augusztus 11., 15:26

A Gyimeseket elhagyva elkopik a táj, gyérülnek a fenyvesek. Szűkül a Tatros völgye, kevesebb a termőföld, törpülnek a házak, egyre kisebbek az udvarok. Egyre mocskosabbak is.

Ha valahol van mélyszegénység,

akkor az itt van. Mondjuk ez a szemetet és az igénytelenséget nem indokolná...

Átlépjük a megyehatárt: Bine ác venit ün Zsudecul Báköu. (Isten hozott Bákó megyében!)

Primăria vă urează drum bun! (Jó utat kíván a polgármesteri hivatal!)

 

A táblán a felirat alatt graffiti: Îi bun o pulă! (Egy faszt jó!)

 

A falvak között a 30-as sebességkorlátozó tábla olyan felesleges, mint vak lovon a szemellenző.

 

Olyan rossz az út, hogy háromszor állunk meg kereket cserélni. Hiába na, a régi 1310-es Dácsia ezt is kibírta volna, dohog magában s káromkodik hangosan drága jó apám. 

– Mennyi a légkör, nézzed sza’ meg? 

– Hol nézzem?

– Hagyjad akkor. Mér' nem születtél fiúnak?! Én azt vártam. Istók bassza meg!

 

Egyre több helyet foglal a folyó, kevesebb a lakott terület. Érzem, valahogy nagyon távoli és mégis a mi országunk ez. Mintha hirtelen Csíktól 110 km-re más földrészre, más civilizációba csöppentem volna. Szürke betonrengeteg: városkák… valahol mélyen a dombok között a falvak… ahol a legenda szerint élnek a csángók és létezik még magyarul beszélő közösség. A legenda szeriiint…

 

Katasztrófaturizmusért se kell messze menni. Egy-két megyehatárt kell átlépni és megvan az élmény.

 

 

Beköltöztem egy hatalmas, hétszobás régi házba. Másnap reggel kereken hatvanöt gyermek állt a kapu előtt, háromévestől a tizenhét évesig, minden korosztályból. Hősiesen bevallom, akkor egy kicsit megijedtem: mit fogok én kezdeni ennyi vadóccal?

Jó lesz ez, mondatja velem a kóros optimizmus. Eltelik egy hónap, kettő, majd hét,  

a kezdeti lelkesedés átváltozik keserűséggé, 

 

gúnnyá, önmarcangolássá. Tíz hónap nem sok és nem is kevés. Tíz hónap alatt láttam a legmélyebb nyomort és a legszebb, tisztán csillogó gyermekszemeket. Láttam üresen álló félkész palotákat. Akik építették, azóta is külföldön dolgoznak és eszük ágában sincs hazatérni. Nincs is miért. Azt is átlátom most, visszatekintve, hogy az elrománosodást és identitásvesztést nem lehet pénzzel visszafordítani... ahol a szülőket fenyegeti az iskolaigazgató, ha a gyerekeiket magyarórákra küldik, ahol a pap egyetlen szavára kútba ugranának, ahol a babonák még olyan erősen élnek az emberek fejében, hogy azt nem írja felül azt az orvostudomány egyetlen vívmánya sem.

 

A pap azt prédikálja, hogy az újszülött csecsemőhöz ha magyarul szólnak, átok száll a családra és a gyermek halálos betegséget kap. Ezt egyetlen szülő sem merné kétségbe vonni. Mert a hit erősebb mindennél.

 

Sorozatunk előző részei itt és itt érhetők el. A fotók a szerző felvételei.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS