A szegény kis Románia panaszai. Aki ártatlan, és gyermeki, és pelenkás.
Az Oroszország által Magyarországnak nyújtott tízmilliárd eurós hitel új megvilágításba helyezi Budapest Erdély elleni újabb támadásait. Románia a foga fehérjét Moldova Köztársaságban kimutató orosz imperializmus és Magyarország Erdélyben máris erőszakos hullámokat keltő irredentizmusa között találta magát. A román államnak fel kell ébrednie letargiájából és meg kell erősítenie a hatalmát, mert lejárt a rosszul értelmezett tolerancia ideje.
Már régóta lépéseket kellett volna tenni a magyar szélsőségesek ellen. Nem kellett volna megvárnunk a marosvásárhelyi erőszakos tetteket, hogy megtudjuk, mire képesek egyesek a Jobbikból, vagy a Magyar Gárdából. Már tavaly augusztusban kértem Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és ilyen értelmű feljelentést is tettem. De se kép, se hang róla. Most egy minden szélsőséges rendezvényt és szervezetet betiltó törvény vár a parlamenti szavazására, de valószínűleg azért kerül majd elutasító véleményezésekkel a plénum elé, mert a döntéshozók nem tartották fontosnak az Erdélyben kísértő szélsőséges hullám megállítását. Talán legalább most, a huszonharmadik órában megértik majd a kollégáim, milyen fontos megfelelő törvényi kerettel rendelkeznünk ahhoz, hogy határozott választ adjunk a szélsőséges akciókra, főleg akkor, amikor ezek egy Románia destabilizálására irányuló nagyobb terv részét képezik.
Ha nem vetünk véget a magyar szélsőségességnek, akkor hagyjuk, hogy Oroszország Budapesten keresztül kénye-kedve szerint cselekedjen Romániában. Ez egyre inkább egyértelmű. A Jobbikot pedig nemcsak Iránból, hanem az Orosz Föderációból is finanszírozzák, amelynek fővárosába Vona Gábor el is ment, hogy gyújtóhatású beszédeket tartson.
Ha most sem fogunk össze a románellenes veszéllyel szemben, akkor semmit sem értettünk meg abból az ellenségességből, amivel Romániának mind nyugati (Budapest), mind keleti (Moszkva) irányban is meg kell küzdenie. Ez a szélsőségesség elleni törvény nem politikai, és nem a benyújtó személye, vagy a kezdeményező politikai hovatartozása alapján kellene megszavazni, hanem nemzeti érdekből. Persze akkor, ha még képesek vagyunk megfogalmazni egy nemzeti érdeket. Ha nem, akkor nyilatkozgathatunk harciasan a tévében, amennyit csak akarunk, a Jobbik és a szövetségesei továbbra is azt tesznek majd Erdélyben, amit akarnak, Románia pedig miattuk instabilitási góccá fog válni, miközben Oroszország a kezeit dörzsöli és a maga játékát fogja űzni kelet felől. Ez a szélsőséges jellegű rendezvények és szervezetek betiltásáról szóló törvénytervezetről kedden tartott szavazás tétje.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme sok mutató terén.
Főleg, ha nyolc évig te voltál a tudomány legfőbb mioritikus katedrálisának pátriárkája, vagyis a Román Akadémia elnöke. És nackó. És besúgógyanús.
A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.
Hamisak azok az információk, amelyek szerint a polgároknak díjat kell fizetniük, vagy büntetőjogi szankciókkal kell számolniuk azért, mert saját kútjaik vizét használják – közölte a Román Vízügyi Hatóság (ANAR).
Megható ünnepséggel köszönt el vasárnap a nyikómalomfalvi közösség Daniel Ernő-András plébánostól, aki nyugdíjba vonulása előtt utolsó szentmiséjét mutatta be a település templomában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?