Hiába vannak odakinn szürke téli napok, a konyhában napsütést és életkedvet varázsolhatunk pár egyszerű alapanyagból, igazán olcsón.
Ha negyed óra alatt akarok összehozni egy igazán laktató, ízletes levest, leggyakrabban a sajtkrémleves jut eszembe, ami azért összetettebb mint az alábbi gasztrotörténeti érdekesség, a „jó magyar sajtleves” receptje, amely 1581-ből származik, de még így is tartható a 15 perc.
A magyar változat 1680-ból való, az „Egy jó főzésrül való könyv”-ből, melyet német nyelvből fordított magyarra Keszei János. Művét Bornemissza Annának, Apafi Mihály fejedelem feleségének ajánlotta.
Az évek során a sajtkrémlevest több formában is kipróbáltam, de az ide megfőzött változat vált be leginkább. Egy másik receptemnél már említettem a jelentős különbséget, ha alaplevet használunk víz helyett, de természetesen sok esetben a víz ételízesítővel gyorsabb megoldás, ha nincs lefagyasztva alaplevünk. A legegyszerűbb elkészítési mód, ha a rántásszerűséget nem külön készítjük és hozzáadjuk a leveshez, hanem azzal indítunk. Vajon megpirítjuk a lisztet, beletesszük a zúzott fokhagymát, felöntjük az alaplével, majd forráskor beleszórjuk a sajtot, amit addig kevergetünk benne, amíg az teljesen felolvad és levesünk egynemű állagúvá válik. Ekkor öntjük bele a tejszínt, amivel összeforralva el is készült a finom leves, melyhez általában félkemény sajtokat szoktam használni, itt épp trappistát. Krutonnal, magvakkal, vagy pirítóssal tálalhatjuk, én ezúttal vajon pirított, vágott mandulát ajánlok, melyet gyors, forgató, kevergető mozdulatokkal készítsünk, vigyázva, hogy a mandula nehogy megégjen, épp csak színt kapjon. Konyhámban ilyen egy jó magyar sajt(krém)leves kétezerhúszban.

Hozzávalók 3 adaghoz:
7 dl alaplé/ víz és ételízesítő
1 dl tejszín
10 dkg reszelt sajt
3 dkg vaj
2 ek liszt
1 cikk fokhagyma összetörve/reszelve
maréknyi mandula
Menünk főételéhez a bécsi szelet igen népszerű alapanyagát, sertéskarajt használtam pácolva, de nem kipotyolva, hogy a hússzövetek ne roncsolódjanak és igazán zamatos sültet kapjunk. Igyekeztem minél vékonyabban, nagyjából félcentis vastagságúra szeletelni a karajt, hogy rövid idő alatt is jól át tudjon sülni a hús. A pác hozzávalóiból, a mustárból, olajból, rozmaringgal és borssal ízesítve, egy majonézszerű krémet kevertem, mellyel bekentem a sózott hússzeletek mindkét felét. Jó, ha van idő hűtőben pihentetni pár órát a húst ebben a formában, mielőtt megsütnénk. Sütés előtt mártsuk mindkét oldalukon lisztbe, majd kevés olajban süssük meg a karajszeleteket, szintén átforgatva őket mindkét felükre. A kis bundaréteg ropogós ízélményét tovább fokozhatjuk, az általam csak szalmuroknak nevezett, bő olajban, szalmakrumpli módjára, pár perc alatt megsütött, papírtörlőre kiszedett, julien-re vágott sárgarépa ráhalmozásával.
A krumplifőzelékhez forgassuk át nagyon kevés olajban a felvágott krumplit, sózzuk, borsozzuk, öntsük fel vízzel és hozzáadva egy babérlevelet, fedő alatt pároljuk puhára. Amikor kellően megfőtt, adjunk hozzá tejet, ízesítsük még, ha szükséges és tálalhatjuk a hús mellé. Főzelék lévén, általában tejes-lisztes sűrítésre gondolunk, de ebből a krumplifőzelék esetében a lisztet rendszerint szándékosan kifelejtem.
E sárgarépával megbolondított hús-krumpli kombóhoz télidőben céklasalátát tudok leginkább elképzelni.

Hozzávalók 3 adaghoz:
6 szelet sertéskaraj
2 közepes sárgarépa julien-re vágva
6 db nagy krumpli meghámozva, félbevágás után felkarikázva
2 dl víz
1 babérlevél
1 dl tej
só
páchoz: 3 kk édes mustár
1 kk szárított, morzsolt rozmaring
1 kk frissen őrölt mozaikbors
1 dl olaj
liszt a hús bemártásához
olaj a hús és sárgarépa megsütéséhez
A két fogás hozzávetőleges ára 1 főre számolva: 11 lej.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.