// 2026. november 20., péntek // Jolán

Az út a függéshez

// HIRDETÉS

Senki nem azért kezd szereket használni, hogy függő legyen, hanem hogy jól érezze magát. És a függőség szempontjából lényegében mindegy, hogy tiltott vagy nem tiltott szerekről van szó.

[embed]

[/embed]

Marijuana cha-cha-cha

Megyek az egyik Emberhez. Gimnazista vagyok. Az utcán az odaszáradt kutyaürüléket kerülgetem, próbálok szlalomozni a kisgyerekes anyukák-apukák és a belvárosi fiúk-lányok között, akik egymás egójába mászva korzóznak. A kirakatokról visszaverődik a lámpafény, szép, tört formára csodálkozom rá, ahogy felemelem a tekintetem. Lefordulok a Nagykörútról egy mellékutcába, felmászom a büdös lépcsőház évszázados lépcsőjén, és bemegyek abba a lakásba, ahonnan a függönyök mögül ambient szűrődik ki.

A Teljesen Beállt Gyerek általában tiszta volt. Legalábbis mindig a tisztítókúráján kaptam el, amikor semmi mást nem csinált, csak teát ivott. Ilyenkor általában úgy nézett ki, mint akit egy hajszál választ el attól, hogy leessen a székről és lefejelje csorgó nyállal a padlót. Amikor be volt állva fűtől, akkor viszont teljesen normálisnak tűnt, mint egy divattervező vagy médiamunkás. Leülök az ágyára, máshol nincs hely. Mindent elborítanak a ruhák, könyvek, üres pizzásdobozok, régi bakelitlemezek.

- Szóval mi van? Kéne három egység - mondom, bár egyáltalán nem érdekel, hogy mi van. Csak a három gramm érdekel.

- Semmi, Ákosék nem jöhetnek ide többet, mondd meg nekik, ha látod őket, ne is próbálkozzanak, nem adok nekik semmit.

- Miért, mi volt? - kérdezem.

Közben nézem, ahogy az illóolajok, füstölők, és a traubisodás üvegből készített vízipipa mellől előbányássza a patikamérleget.

- Meg lettek kérve, hogy ne itt szívjanak a lépcsőházban, ne hangoskodjanak. Hogy amint kilépnek az ajtón, húzzanak el. Ezek meg itt bandáztak a lépcsőházban, beszóltak a szomszédoknak meg minden. Nem kell ez nekem. Haverok, oké, de megkértem őket, és nem. Ennyi, végeztem velük.

Kiméri a három egységet. Közben a Szent Lajos király hídját lapozgatom, ezt találtam némi gandzsamorzsalék és egy alufólia alatt a széken.

Mindenki meghal a végén, akkor, amikor neki kell, és neki rendeltetett.

Valami ilyesmi a könyv lényege.

- Ez megvolt? Tetszett? - kérdezem, és felmutatom a kisregényt.

- Még nem, de ha lesz időm, elolvasom.

- Lesz időd? Miér, mit csinálsz?

- Hát a szokásos, tudod.

Nem tudom, mi a szokásos, de annyira nem is érdekel. Betépek a traubisodásüvegből készített házivízipipán, amíg ő megint valami tisztítóteát csinál magának. Nincs kedvem beszélgetni. Megvan a három gém, fizetek, megyek.

A fű nekem erotikus élmény. Szeszélyes nő, aki kicsinálja az idegeimet. Illatos, finom, dekadens, mint a Fekete Özvegy abban az ennivaló combközépig érő neccharisnyában. Mária, a szűznek álcázott kurtizán, hogy kurkásznám a gyantát a leveledről, szivi. Füstös álmok. Szexszel kelsz és szexszel fekszel, echte füves belassulás, minden érintés intenzív és tízszeresen finom, vagy épp tízszeresen durva. Az Anima Sound System Marijuana című száma volt az első, aminél azt éreztem, hogy a zene majdnem tökéletesen képes leképezni egy droghatást, és onnan kezdve kutattam az anyagos zenéket. Az elszálló hegyek megigéztek. Persze rá kellett szívni, hogy az igazi legyen, de ez már a függő működése eredménye volt, ami szertől független: mindig rátenni egy lapáttal, ha kell, ha nem.

Aztán az ízek, a hangok orgiája, mintha eltűnne pár gát az érzékek elől, és minden sokkal intenzívebben jönne át a világból. Eltorzulva, lelassulva, néha érzem az agyamban a neuronokat is. Az évek során aztán elég unalmas lett a fű, bár egyre erősebb is.

Homokkal felütött, és LSD-be áztatott és amfetaminos és ketaminos, és a jó ég tudja, mi még, a legjobb az volt, amikor reggel tízkor megálltam a szekrény előtt, hogy akkor most felöltözök, és délután négykor megjött Musztafa. Egy zokniig jutottam, egészen egyszerűen szétesett a valóság. Mariska meg Gombahercegnő, a két bosszúálló szutyok luvnya kiiktatta a szinapszisaimat.

Ilyen talán az elmebetegség, illetve a kezdete.

Még két hónapig zombultam akkor tisztán, fizikailag épp nem függtem semmitől, csak hát a kontrollvesztés Mária nénivel nullára írta az agyam.

Full parás volt a az akkori Emberem. Egy lakótelepi díler, nem a belvárosi vonalaim egyike, hanem egy szétszívott, szétparázott, mindent túlbonyolító helyi vagánysrác.

- Hello. Kellene két egység – mondom a telefonba.

- Milyen egység? Inkább azt mondd meg, hány percre találkozzunk?

- Mi? Hát dolgozom, figyelj, öt perc alatt végzünk - húsz éves egyetemista vagyok, a Pólus centerben dolgozom egy gyroszosnál, aztán pár hónap után kivágnak, az árrés miatt. Rés volt a bevétel és a kassza között, pedig esküszöm, csak annyit loptam, hogy észre ne vegyék.

- Öt perc? Biztos?

- Biztos, persze.

Rámcsörög, amikor megjön a Pólushoz. Kimegyünk hátra, adom a pénzt.

- Ez micsoda? - kérdezi.

- Két gét kértem, ez annyi. - Nem igazán értem a helyzetet.

- Azt mondtad, öt kell.

- Francokat, kettőt mondtam, csak emlékeznék, ha ötöt mondtam volna.

-Ne szívass – kezd rájönni az idegesség, látom a fején. – Öt percet mondtál.

Direkt kérdeztem, hány percre találkozzunk. Mondtad, hogy öt. Öt perc az öt gramm. Érted, bárki lehallgathatja a telefont.

Aha, majd pont két gramm fű miatt fogják lehallgatni a telódat, gondolom. Hülye szmóker.

- Ne haragudj, legközelebb már tudni fogom.

- Te, ezek kamerák? - kérdezi, miután elintéztük az árucserét, és megszagoltam a cuccot. Finom édes illata van.

- Azok – mondom és felnézek. A szokásos biztonsági kamerák.

- Bazmeg, legközelebb okosabban intézd, ezt nem hiszem el.

Aztán elrohan.

Jó cucca volt, de annyira rámhozta a parát, hogy inkább visszaszoktam a belvárosba.

Ott meg jöttek a szmóker urban-legendek, a laptopjából hasist áruló öltönyös juppitól a füves baklaváig a Három Testvérben. Gazdag fantázia, szétszívottan szivárványos elmeszilánkok, és táskás szemek, felzabált idegrendszer. Az évek alatt mindig volt pár periódus, amikor szinte csak füvet szívtam, de mindig meguntam a szmókerek vörös tekintetét. A sajátomat is. Lazaság, ami egyre görcsösebb és halványabb lesz, üres buborék és maníros póz. Egy a sok közül, amit aztán felakasztok a szekrénybe a többi közé. Amíg újságíró voltam, sok jó asszociációt kaptam tőled, Mária, Mary Jane, te hosszúcombú gyönyörű szőkeség, köszönöm. A tripperrel meg majd csak elboldogulok, az volt a bónusz. De ez már a vég.

Gimiskoromban volt azért igazán jó a fű. Marijuana chachacha, a sarkon elnyelt az éjszaka. Éjszakai fények. Minden puhább, lágyabb, barátságosabb és magányosabb. Lebegnek az alakok és lebegnek a sziluettek, harsányra festett nők és szpídtől pörgő játékteremhuszárok jönnek szembe, csöves alszik a járdán, egy részeg punk tarhál mellette. Agresszívebbek, gátlástalanabbak és vadabbak az emberek, nyersebb a valóság az éjszakai busz ablaka mögül. Aztán meg a járdáról, park padjáról, a kapualjból, ahol éppen ér a reggel, és az ébredés.

Hajnali hazamenetelek és hajnali háztetők, művészetet csinálok az életemből.

Lebegés. Hullám. Olvadó levegő, forró cseppek a homlokomon. Elhúzom a kezem a párás ablaküvegen, egy szívecskét rajzolok rá. Két nap az élet, de inkább annyi sem.

Kubiszyn Viktor: Drognapló (részlet)

Flessblog
Flessblog

A szerzőről

Író, függő, hívő. Könyvei: Filmflesskönyv, Drognapló, Foglaltház, Oroszrulett, Árnyékvilág. Budapesten él.
// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS