// 2026. november 20., péntek // Jolán

Az AUR aurája

// HIRDETÉS

Honnan és hogyan bukkant fel, miért vált a rendszer részévé egy rendszeren kívüli radikális párt?

A nemzetközi összehasonlításban is kirívóan alacsony részvétel mellett lebonyolított romániai választás egyik – a közvéleményt jócskán sokkoló – eredménye volt az AUR szereplése. Nem csupán arról a – váratlanság ködéből felbukkanó – pártról van szó, amely mindenki meglepetésére megszerezte a szavazatok több mint 9%-át, és ezzel negyedik lett a parlamentbe bejutottak rangsorában, hanem arról a sajátos módszerről is, ahogyan ez a párt felépült. Tulajdonképpen az első olyan pártról van szó, amely nem a létéhez és törekvéseihez igazítja a kommunikációját, hanem

magából a „kommunikációból” építi fel önmagát.

A kompetitív politikai akaratképzés egyik legcélratörőbb módján valósította meg önmagát, a mediális politizálás már elég rég kialakult világában. Persze, a mediális politizálás nem éppen új jelenség – már elég rég megtörtént honfoglalása Romániában is. Azonban érdemes megvizsgálni, hogyan építette fel önmagát e honfoglalás nyomán átalakult politikai arénában az AUR. A gyors előgomolygást egy sajátos tényező segítette, amely jórészt az alacsony részvételhez kötődik.

A múlt század ötvenes éveiben Georges Lavau francia politikatudós egy érdekes – azóta kissé elfelejtett – pártelméletet tett közzé, amely szerint a pártok alapvetően három funkciót töltenek be a politikai rendszer működésében: a stabilizációt, a legitimációt és a rendszervitát (megjegyzendő: ez utóbbi a ritkábban „gyakorolt” funkció, de a társadalmi feszültségek közvetítésével az első kettőt erősíti).

Nos, Romániában az elmúlt két évtizedben az ún. fősodratú (mainstream) pártok alapjában véve „stabilizációs” munkát végeztek – értsük ezen nem csupán a rendszer, hanem abban saját helyzetük, érdekeik, megélhetési bázisuk stabilizálását is. A hosszas stabilizációs periódusnak számos jele volt. Ide sorolható például a pártpaletta sajátos „megújítása”, amely a nagyobb pártokból kiszakadó tömörülések (például az ALDE, Traian Băsescu PMP-je, Victor Ponta Pro Romaniája vagy Gabriel Oprea UNPR-je) révén kölcsönözött a régi arcokhoz új csoportképet. Könnyű belátni, hogy az ilyen „megújulások” korlátozott érvényűek lehettek: csupán a feszültségek oldását szolgálták a stabilizált pártrendszeren belül. Amint a politikusok pártközi migrációja is:

identitáskövetkezmények nélküli átlépésük szinte bármelyik pártból szinte bármelyik pártba.

Ez a hosszas „stabilitás” eredményezte azt a legitimitás-válságot – az egész pártrendszer legitimitás-válságát –, amely a december 6-i nagymérvű távolmaradást eredményezte. Lavau szerint az olyan „rendszerellenes” vagy rendszerkritikus pártok, mint amilyen az AUR is, tulajdonképpen a rendszer egészének a legitimitását billentik helyre, növelve egyúttal a választások hitelességét is.

Hogyan érte el mindezt az AUR? Politikai marketingje nagyon tudatosnak tűnik: összegyűjtötte mindazokat a kérdéseket, amelyek kisodródtak a nagy pártok látóteréből, amelyekre – valamilyen „stabilizációs” érdekből – nem reflektáltak kellő mértékben, illetve nem tudtak elfogadható válaszokat adni.

Ekként vált központi AUR-témává – még ha csak átmeneti időre is – a „vírustagadás”: tartalmazta azt, hogy a kormánypárt(ok) nem tudtak megfelelő magyarázatot adni a járvány kezelésének megszorító intézkedéseire, a szabadságjogok korlátozására. A magyarellenesség is egy paradox erózió ellenhatásaként jelent meg az AUR programjában, ugyanis George Simion és társai

felismerték, hogy a nagy pártok politikailag instrumentalizált magyarellenessége „nem őszinte”,

a pillanatnyi politikai előnyszerzés kontextusaihoz kötött, amit immár a választók is „felismertek”. Ezzel szemben próbálták bizonyítani az Úz völgyében, hogy „több kell”: elkötelezettebb és „őszintébb” nacionalizmus.

Az ortodox fundamentalizmus felmelegítésének a lehetősége is abban a kétértelműségben rejlik, hogy a mainstream politikai elit, bár részben tovább viszi a román mély államnak azt a hagyományát, mely az ortodox egyház befolyását jelenti az államéletre, mindeközben mégis számot vet az európai követelményekkel és a laicizálódás lassú folyamatával is. Így került a hivatalos politika ortodox egyházhoz való viszonya a közérthető félmegoldások körébe, így vált láthatóvá e viszony politikai opportunizmusa a 2018. októberi alkotmánymódosító népszavazás során. Az AUR fundamentalizmusa ennek az opportunizmusnak kritikája.

A vezértémák köre természetesen tovább bővíthető, amennyiben a román „pártvilág” legitimitáshiánya fennmarad. Csakhogy a rendszeren kívüli pártok provokatív fellépése épp ennek a legitimitáshiánynak a megszüntetésére sarkallja a mainstream pártjait. És innen tekintve már

nem is olyan előzmény nélküli az AUR megjelenése,

elődjeit ugyanis majdnem mind úgy végezték, hogy a fősodratú pártok felszippantották őket.

Innen tekintve pedig az AUR az elmúlt 25-30 év politikai törmelékvilágából építkezik. Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja (amelynek aprócska, szinte észrevehetetlen utódja mind a mai napig létezik) még a klasszikus módon, ideológia formájában próbálta megalapoznia nacionalizmusát. Ennek folytatásában gondolható el Marian Munteanu legionárius és ortodox fundamentalizmusa. Munteanut a Nemzeti Liberális Párt próbálta beszippantani, és bár a kísérlet végül sikertelen maradt, itt politikai pályája egy újabb zsebpárt létrehozásában feneklett meg. A mostani AUR lelkületéhez jóval közelebb áll az, amit Dan Diaconescu egzotikus médiakísérlete (az OTV tévéstudió) indított el, és egy pártalapítást – Partidul Poporului–Dan Diaconescu (PPDD) – eredményezett. Azonban a 2011-ben alapított PPDD-t is felszippantott Gabriel Oprea parlamenti fattyúpártja, az UNPR, miután Diaconescunak sikerült jelentős számú képviselőt (21 szenátort és 47 képviselőt) bejuttatnia a 2012-ben választott parlamentbe. Ez a párt olvadt be 2015-ben Oprea pártjába, amely 2018-ban lényegében szertefoszlott a parlamentben.

Végül, 2015-ben került sor még egy hasonló kísérletre: amikor a PPU-t (Partidul România Unită) Bogdan Diaconu volt PSD-s képviselő alapította, finanszírozója pedig az azóta elhíresült, nemzetközi körözés alatt álló bűnöző, Sebastian Ghiţă volt. Nos, ennek az utolsó kísérletnek az „aurájában”

már láthatóvá vált a mai AUR vezetősége, közöttük Dan Tanasă.

Mindezek nyomán két gyors következtetés vonható le.

Az első: a politikában minden folytonos. Nincs teljesen új újrakezdés, a politikai törmelék láthatatlan újrahasznosítására bizonyos mértékig mindig sor kerül. Minden cselekedetben ott vannak az előzmények, akár tudják ezt a cselekvők, akár épp az ellenkezőjéről győzik meg önmagukat.

A második: a román politika „európaiságának” talán az is mutatója, hogy miképp teremti meg az egyensúlyt a stabilitásőrző és a legitimitásnövelő funkció között. Ez viszont – paradox módon – azt követelné meg, hogy az AUR fennmaradjon, mint „részben integrált” rendszeren kívüli radikális párt, és sikerüljön ellenállnia a román középpártok abszorbeáló erejének. Paradoxon ez a javából: nem mást jelent, mint a „szélsőségesség” intézményesülését, domesztikálását, ahogyan az a nyugati demokráciák esetében is (AfD, Marine Le Pen stb.) megfigyelhető.

Kattintott észkorszak
Kattintott észkorszak

A szerzőről

Politológus, publicista, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének docense.
// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Krónika

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS