Már csak egyet kell aludni és kiderül, melyik romániai város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben.
Nagy nap lesz pénteken: ekkor derül ki, hogy Kolozsvár, Nagybánya, Bukarest és Temesvár közül melyik város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben. A pályázatok benyújtása és a döntősök korábbi bejelentése óta egyre fokozódó drukk pénteken 17 óra 15 perc körül éri el tetőfokát: a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár Mircea Eliade termében ekkor jelentik be a nyertes város nevét. Corina Şuteu kulturális miniszter tájékoztatása szerint a városok bemutatják a javított pályázataikat, majd egy sajtótájékoztató keretében a zsűri elnöke, Steve Green és az Európai Bizottság képviselői jelenlétében nyilvánosságra hozzák a győztes város nevét.
Kolozsváron 16 órától két helyszínen is eredményvárót szerveznek: a Főtéren, illetve a Bulgakov&Macskaház teraszán. „Gyere pénteken szeptember 16-án a Főtérre, hogy együtt várjuk az Európai Kulturális Főváros címet odaítélő zsűri döntését! Legyünk együtt városunk központjában románok, magyarok, németek, zsidók és romák, ortodoxok, katolikusok, protestánsok, gazdagok és szegények – a város összes polgára. Ha nyerünk, együtt nyerünk. Ha veszítünk, együtt veszítünk. Egyedülálló pillanat lesz kimondani: együtt vagyunk.” – írják a főtéri esemény szervezői négy nyelven.
A Bulgakovban a PONT Csoport és a Transindex által szervezett eseményre ajánlott előre ülőhelyeket/asztalt foglalni. Amit ígérnek a szervezők: „jó hangulat, Facebook live közvetítés, rövid beszélgetések és esélylatolgatás a kolozsvári kulturális élet szereplőivel, majd remélhetőleg örvendezés is”.
Visszaszámlálás indul!
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Példamutató becsületességéért részesült elismerésben egy kézdivásárhelyi diák, aki több mint ezer lejt talált az utcán, és saját elhatározásából átadta a pénzt a rendőrségnek.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.