Már csak egyet kell aludni és kiderül, melyik romániai város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben.
Nagy nap lesz pénteken: ekkor derül ki, hogy Kolozsvár, Nagybánya, Bukarest és Temesvár közül melyik város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben. A pályázatok benyújtása és a döntősök korábbi bejelentése óta egyre fokozódó drukk pénteken 17 óra 15 perc körül éri el tetőfokát: a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár Mircea Eliade termében ekkor jelentik be a nyertes város nevét. Corina Şuteu kulturális miniszter tájékoztatása szerint a városok bemutatják a javított pályázataikat, majd egy sajtótájékoztató keretében a zsűri elnöke, Steve Green és az Európai Bizottság képviselői jelenlétében nyilvánosságra hozzák a győztes város nevét.
Kolozsváron 16 órától két helyszínen is eredményvárót szerveznek: a Főtéren, illetve a Bulgakov&Macskaház teraszán. „Gyere pénteken szeptember 16-án a Főtérre, hogy együtt várjuk az Európai Kulturális Főváros címet odaítélő zsűri döntését! Legyünk együtt városunk központjában románok, magyarok, németek, zsidók és romák, ortodoxok, katolikusok, protestánsok, gazdagok és szegények – a város összes polgára. Ha nyerünk, együtt nyerünk. Ha veszítünk, együtt veszítünk. Egyedülálló pillanat lesz kimondani: együtt vagyunk.” – írják a főtéri esemény szervezői négy nyelven.
A Bulgakovban a PONT Csoport és a Transindex által szervezett eseményre ajánlott előre ülőhelyeket/asztalt foglalni. Amit ígérnek a szervezők: „jó hangulat, Facebook live közvetítés, rövid beszélgetések és esélylatolgatás a kolozsvári kulturális élet szereplőivel, majd remélhetőleg örvendezés is”.
Visszaszámlálás indul!
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.