Már csak egyet kell aludni és kiderül, melyik romániai város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben.
Nagy nap lesz pénteken: ekkor derül ki, hogy Kolozsvár, Nagybánya, Bukarest és Temesvár közül melyik város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben. A pályázatok benyújtása és a döntősök korábbi bejelentése óta egyre fokozódó drukk pénteken 17 óra 15 perc körül éri el tetőfokát: a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár Mircea Eliade termében ekkor jelentik be a nyertes város nevét. Corina Şuteu kulturális miniszter tájékoztatása szerint a városok bemutatják a javított pályázataikat, majd egy sajtótájékoztató keretében a zsűri elnöke, Steve Green és az Európai Bizottság képviselői jelenlétében nyilvánosságra hozzák a győztes város nevét.
Kolozsváron 16 órától két helyszínen is eredményvárót szerveznek: a Főtéren, illetve a Bulgakov&Macskaház teraszán. „Gyere pénteken szeptember 16-án a Főtérre, hogy együtt várjuk az Európai Kulturális Főváros címet odaítélő zsűri döntését! Legyünk együtt városunk központjában románok, magyarok, németek, zsidók és romák, ortodoxok, katolikusok, protestánsok, gazdagok és szegények – a város összes polgára. Ha nyerünk, együtt nyerünk. Ha veszítünk, együtt veszítünk. Egyedülálló pillanat lesz kimondani: együtt vagyunk.” – írják a főtéri esemény szervezői négy nyelven.
A Bulgakovban a PONT Csoport és a Transindex által szervezett eseményre ajánlott előre ülőhelyeket/asztalt foglalni. Amit ígérnek a szervezők: „jó hangulat, Facebook live közvetítés, rövid beszélgetések és esélylatolgatás a kolozsvári kulturális élet szereplőivel, majd remélhetőleg örvendezés is”.
Visszaszámlálás indul!
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.
Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.