Már csak egyet kell aludni és kiderül, melyik romániai város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben.
Nagy nap lesz pénteken: ekkor derül ki, hogy Kolozsvár, Nagybánya, Bukarest és Temesvár közül melyik város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben. A pályázatok benyújtása és a döntősök korábbi bejelentése óta egyre fokozódó drukk pénteken 17 óra 15 perc körül éri el tetőfokát: a bukaresti Román Nemzeti Könyvtár Mircea Eliade termében ekkor jelentik be a nyertes város nevét. Corina Şuteu kulturális miniszter tájékoztatása szerint a városok bemutatják a javított pályázataikat, majd egy sajtótájékoztató keretében a zsűri elnöke, Steve Green és az Európai Bizottság képviselői jelenlétében nyilvánosságra hozzák a győztes város nevét.
Kolozsváron 16 órától két helyszínen is eredményvárót szerveznek: a Főtéren, illetve a Bulgakov&Macskaház teraszán. „Gyere pénteken szeptember 16-án a Főtérre, hogy együtt várjuk az Európai Kulturális Főváros címet odaítélő zsűri döntését! Legyünk együtt városunk központjában románok, magyarok, németek, zsidók és romák, ortodoxok, katolikusok, protestánsok, gazdagok és szegények – a város összes polgára. Ha nyerünk, együtt nyerünk. Ha veszítünk, együtt veszítünk. Egyedülálló pillanat lesz kimondani: együtt vagyunk.” – írják a főtéri esemény szervezői négy nyelven.
A Bulgakovban a PONT Csoport és a Transindex által szervezett eseményre ajánlott előre ülőhelyeket/asztalt foglalni. Amit ígérnek a szervezők: „jó hangulat, Facebook live közvetítés, rövid beszélgetések és esélylatolgatás a kolozsvári kulturális élet szereplőivel, majd remélhetőleg örvendezés is”.
Visszaszámlálás indul!
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.