Pénteken kezdődik az olimpia – Kolozsváron is!
Puskás Ferenc személyes tárgyaival nyílik meg a Magyar Olimpiai Udvar. Szurkolás minden nap hajnalig.
Az elmúlt évtizedek olimpiai bajnokainak képeivel berendezett Magyar Olimpiai Udvar déli 12 órától hajnalig kávézóként, sörözőként működik, és helyet biztosít szakmai beszélgetéseknek is. Pénteken ezek témája Puskás Ferenc:- 18 órától Puskás, a leghíresebb magyar címmel nyílik kiállítás – most először láthatók Erdélyben Puskás spanyolországi pályafutásának tárgyi emlékei, olimpiai aranyérme, világbajnoki ezüstérme, a Real Madriddal nyert BEK-serlegek, gólkirályi trófeák, az első Világkupa-serleg Puskásnak készített példánya, a Real Madrid játékosaként viselt 10-es számú égszínkék dressze (amelyet a Real Madrid Alapítvány adott kölcsön).
- 18:30-tól Puskás Ferenc: Száműzetésben a Real Madridnál címmel tart előadást Szöllősi György, Puskás Ferenc életrajzírója, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke, a FourFourTwo futballmagazin főszerkesztője. A beszélgetés moderátora: Boros Miklós sportújságíró.
- 20:10-től levetítik a
" target="_blank">Puskás Hungary című dokumentumfilmet, Almási Tamás 2009-es alkotását, amely Hollósi G. Zsuzsanna és Varga G. Gábor producerek közreműködésével készült. A film a FilmPlus engedélyével lesz látható, és DVD-n is megvásárolható lesz a helyszínen.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
