A párhuzamos szálakon futó történet a következő: van két állampolgár, az egyik román, a másik moldovai, akik (nem együtt és nem egyidőben) elkövettek bizonyos bűncselekményeket Románia területén, aztán elfogták, bíróság elé állították és börtönbüntetésre ítélték őket.

Namármost, amikor bevonultak a kaszniba (nyilván mindegyik máshova, s utána több börtönben is megfordultak), kijelentették magukról, hogy ők biza ortodox keresztények. Igen ám, csak közben gondoltak egyet és áttértek muzulmán hitre. És attól a pillanattól fogva követelni kezdték, hogy márpedig nekik adjanak olyan ennivalót, amely nem tartalmaz disznóhúst. A román börtönhatóságok viszont azt mondták, hogy jé, de hát ti ortodox keresztények vagytok. Nem, mi muszlimok vagyunk, mondta a két rab. És van erre valami igazolásotok is? Na, az nem volt. Hát akkor nincs disznómentes ebéd sem, mondták a hatóságok.

Mire az elítélt polgárok a törvény elé vitték a dolgot, ám a hazai bíróságok csak ingatták a fejüket, hogy fiúk, ez így nem fog menni. Erre a felperesek elküldték ügyüket az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé. Ahol a taláros fők alaposan megvizsgálták a dolgot és azt mondták, a felpereseknek (vagyis a muszlimmá vált ortodox keresztény elítélteknek) igazságuk van.

Ennek alapján a tisztelt bíróság ítéletet hirdetett, mégpedig azt, hogy a román hatóságok megszegték az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. szakaszát (amely a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára vonatkozik), tehát kártérítést kell fizetnie a két elítéltnek: fejenként 5000 eurót, illetve az egyik esetben további 215 eurót, különféle költségek címszó alatt.

Hát ez tényleg halalbüntetés! És ha valaki kíváncsi a tisztelt bíróság ítleteire (és jól tud franciául, ugyanis csak ezen a nyelven tették közzé), kattintson ide meg ide.