A kormány szerdai ülésén Lucian Bode közlekedési minisztert arról faggatta a kormányfő, hogy milyen fázisban leledzik a Lugos és Déva közötti autópálya, illetve milyen intézkedéseket tettek a hírhedt 3-as szakasszal kapcsolatos törvénytelenségek felderítésére.
A dél-erdélyi autópályához tartozó Lugos és Déva közötti sztráda körül rengeteg bonyodalom adódott az évek során.
Olvasson még:
Jelenleg:
- 66 km-en zajlik korlátozások nélkül a forgalom,
- a 3-as szakasz 21 kilométerén sebesség- és súlykorlátozások mellett lehet közlekedni,
- van 4 kilométernyi „autópálya-múzeum”, amely 75%-ban elkészült, de nem adták még át,
- és nem készült még el a medveátjárókkal tarkított 9 kilométeres 2-es szakasz sem.
A 2-es szakaszra 2020 szeptemberéig tehetnek ajánlatokat az építési vállalatok, év végén aláírhatják a szerződéseket. A tervezésre 12 hónapot, a kivitelezésre 30 hónapot szánnak. Amennyiben lesznek óvások, a határidők csúszhatnak.
Jó hír, hogy május 28-től a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ideiglenesen felfüggeszti a súlykorlátozásokat a 3-as szakaszon, Marosillye és Holgya között.
Ludovic Orban kormányfő a 3-as szakasz kapcsán azt a kérdést szegezte a tárcavezetőhöz, hogy ki fizet majd a „szamárságokért”, amiket „ezek” elkövettek a spanyol kivitelezővel felbontott szerződés körül. A kormányfő meggyőződése szerint ugyanis a CNAIR és az építtető között megállapodás lehetett a szerződés törvényen kívüli felbontása érdekében, pontosan azért, hogy az illető cég megnyerje aztán az emiatt indított pert. A történteket az ügyészségnek kellene megvizsgálnia – hangsúlyozta Orban, aki szerint nem engedhető meg, hogy egyes gazemberek miatt pénzt veszítsen Románia.
Bode válaszában kifejtette: elfogadhatatlan, hogy 5-6 részleges átadás során a CNAIR nem emelt kifogást a szakasz minősége ellen, majd amikor 98%-ban elkészült a pálya, felbontották a szerződést. Szerinte a 2013-as esztendőt kell tüzetesebben kivizsgálni, mert a szerződés értéke ekkor ugrott 560 millióról 800 millió lejre.
A román államnak 50 millió euró kártérítést kellene fizetnie a kivitelezőnek, akivel 2013-ban kötött szerződést, de fellebbezést nyújtott be a párizsi döntőbíróság döntés ellen. Bode szerint is gyanús, hogy a CNAIR nem védte meg megfelelőképpen az állam érdekeit a párizsi döntőbíróság előtt, míg a felperes több száz dokumentumot nyújtott be.
Arról a szakaszról van szó, mely kis híján diplomáciai perpatvart okozott, miután a korábbi kormány egyoldalúan felbontotta a spanyol kivitelezőkkel a szerződést, mert egy 15 méter hosszú, egy centiméter széles repedést talált a 98%-ban elkészült pályán.