A magánnyugdíj-alapok államosításának lehetőségére figyelmeztette ügyfeleit az ország legnagyobb magánnyugdíj-kezelője, a holland tulajdonú NN.
Az elektronikus levélben elküldött figyelmeztetés egyrészt háttér-információval szolgál arról, mi is a magánnyugdíjrendszer, majd kitér a rendszer államosításával kapcsolatos spekulációkra.
Olvasson még:
„Aberráció!” – így reagált Viorel Ştefan pénzügyminiszter a magánnyugdíj-alapok államosításával kapcsolatos híresztelésekre.
„Ennél nagyobb aberrációt még nem hallottam. Ellenkezőleg (…), az állami nyugdíjalap, az I. pillér megerősödőben van, tehát egyre kevesebb pénzt kell a költségvetésből átutalni az állami nyugdíjalapba. (…) Semmi értelme a II. pillér államosításáról beszélni” – mondta még április elején a pénzügyminiszter.
A tárcavezető arra reagált, hogy Cătălin Predoiu, a PNL alelnöke közleményben azzal vádolta a kormányt, hogy „pénzügyi gyilkosságra” készül és államosítani akarja a magánnyugdíj-alapokat.
„Az utóbbi hetekben a közbeszédben felmerült a magánnyugdíj-alapok államosításának lehetősége. A II. pillér résztvevőjeként téged megillető jogokat csorbíthatják az olyan politikai döntések, mint a magánnyugdíj-alapba a bruttó jövedelemből utalandó összeg százalékos arányának befagyasztása, ezen összegek átutalásának részleges vagy teljes leállítása, illetve az eddig a jövendő nyugdíjasok számláin összegyűlt összegek államosítása. Ezért fontos, hogy folyamatosan nyomon kövesd, mi történik a nyugdíjaddal, és aktívan takarékoskodj a méltányos öregkori életszínvonal érdekében” – áll az NN közleményében.
A biztosító rámutat: abban az esetben, ha a magánnyugdíj-alapokat érintő politikai intézkedések történnek, mindent megtesz az ügyfelek tulajdonjogának megóvása érdekében.
A vészjósló közlemény nyomán a Digi 24 hírcsatorna szerdán megszólaltatta Ion Giurescut, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnökét, aki úgy nyilatkozott: a kormány nem készül ilyesmire, és nincs szó a magánnyugdíjak államosításáról.
Az ASF elnöke, Mișu Negrițoiu is hasonlóan nyilatkozott kedden este egy gazdasági konferencián. Úgy fogalmazott:
a jelenlegi információk szerint nem is érdemes szóba hozni a II. pillér esetleges államosítását.
A magánnyugdíjak államosítására elvileg azért lehet szüksége a kormánynak, mert példa nélküli béremelésekre tett ígéretet a közszférában, amelyekre azonban az állami költségvetésben nincs elegendő pénz.
Radu Crăciun, a Román Kereskedelmi bank (BCR) magánnyugdíjakért felelős igazgatója már korábban jelezte: ha a kormány ezt meglépné, egyrészt a jövőben is az egyre szegényedő állam kénye-kedvére bízná a nyugdíjasok ellátását, másrészt a fejlődéshez szükséges forrásoktól fosztaná meg a gazdaságot. A hazai tőke felhalmozásának hiánya miatt
az ország így egyre inkább függ a bankoktól, illetve a külső finanszírozóktól.
A magánnyugdíjak államosítása nem lenne példa nélküli: 2010-es hatalomra kerülése után a második Orbán-kormány döntött erről, oly módon, hogy aki nem akarta, hogy megtakarításai az állami nyugdíjalapba kerüljenek, annak ezt jeleznie kellett a nyugdíjalap-kezelőjénél. Lengyelországban is hasonló döntés született, ott azonban csupán a magánnyugdíj-megtakarítások felét államosították.
A jelenlegi nyugdíjrendszer a 2007-es reform nyomán jött létre. A II. pillér – amelybe az I. pillért jelentő állami nyugdíjalap mellett kötelező módon átutalják a munkavállalók bruttó jövedelmének egy részét – az állami nyugdíjalap kiegészítését szolgálja.
Kezdetben a bruttó jövedelem 2 százaléka került automatikusan a magánnyugdíj-alapba, jelenleg azonban ez az arány már 5,1 százalékos. Az ide utalt összeg arányának évente 0,5 százalékkal kellett volna növekednie, így tavaly el kellett volna érnie a 6 százalékot, ám az előző kormányok több ízben is elhalasztották a befizetési arány növelését.
A magánnyugdíj-kezelők általában biztonságosnak tekintett eszközökbe – például állampapírokba – fektetik be a II. pillérbe érkező összegeket.
Amint a munkavállaló nyugdíjba vonul, azonnal hozzáférhet a megtakarításhoz, és eldöntheti, hogy egy összegben, vagy havi részletekben kéri az összeget.
A Ziarul Financiar szerint a magánnyugdíj-alapba évente mintegy 5 milliárd lej – havi 400 millió – folyik be. Az NN piaci részesedése 40 százalékos.