Optimisták a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi javaslatcsomag kezdeményezői, miután az Európai Unió luxemburgi bíróságán pénteken megtartották az Európai Bizottság (EB) ellen indított perük tárgyalását – közölte az RMDSZ hírlevelében.
Az RMDSZ és – az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójába (FUEN) tömörült – partnerei azért perelték be az EB-t, mert 2013-ban indoklás nélkül elutasította a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésként történő bejegyzését, így el sem kezdhették annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtését, amely az uniós jogalkotási indítvány figyelembe vételére kötelezte volna Brüsszelt.
Olvasson még:
„A tárgyalás során világossá vált, hogy javaslataink többsége igenis elfogadható az uniós keretszabályok értelmében és az Európai Bizottság köteles lett volna ezeket figyelembe venni, mielőtt elutasította a teljes csomagot” – idézte a luxemburgi tárgyaláson részt vevő Vincze Loránt FUEN-elnököt az RMDSZ hírlevele.
A tárgyaláson Magyarország a kisebbségek oldalán, Szlovákia és Románia pedig az Európai Bizottság oldalán lépett fel. Fehér Miklós Zoltán, a magyar kormány jogi képviselője felhívta a bíróság figyelmét: az elutasítás nem vette figyelembe, hogy a kezdeményezők akár részleges bejegyzést is elfogadnak. A szlovák képviselő meg se jelent a tárgyaláson, a román képviselő pedig a nemzetállamok szuverenitását és az unió jó működését féltve érvelt a kisebbségvédelmi csomag ellen.
„Az Európai Unió felelősséget visel a hatvanmillió őshonos kisebbség nyelvét beszélő európai polgárért. Nem különleges bánásmódot kérünk, hanem annak elismerését, hogy a nemzeti közösségek teljes értékű tagjai a társadalomnak, közösségként szeretnének megmaradni és gyarapodni szülőföldjükön” – idézte a luxemburgi tárgyalás kapcsán Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt a szövetség hírlevele.
A beszámoló szerint a bírák több kérdést is felvetettek a feleknek, egyúttal számon kérték az Európai Bizottságon, hogy miért nem iktatta legalább az elfogadható javaslatokat ahelyett, hogy teljes egészében elutasítsa a csomagot. A tárgyalást követően a bírák várhatóan öt hónapon belül döntenek az ügyben.