A brüsszeli csúcs nyomán egy dolog világossá vált: az az elvárás, hogy a balkáni országok lassítsák le a menekültek hullámát. De nem minden térségbeli szakértő biztos abban, hogy ez a stratégia működni fog.

Emberséges körülmények a menekülteknek, jobb kommunikáció a tranzitországok között, és főleg ennek a „rendezetlen” hullámnak a leállítása: az EU és az úgynevezett Balkáni Útvonal országai által kidolgozott 17 pontos terv inkább csak szándéknyilatkozatnak tűnik.

De néhány szám is elhangzott: Szlovéniát 400 európai rendőr fogja segíteni, a határbiztonsági ügynökség, a Frontex alkalmazottai pedig aktívabbak lesznek Görögországban, illetve a Szerbia és Horvátország közötti határnál. Ezen kívül 100.000 menekültközpontot hoznának létre a Balkáni Útvonalon (így! valószínűleg ez a szám a befogadóképességet jelenti – a szerk.), melyekben az emberek ideiglenes elhelyezést kapnának, mondta Angela Merkel kancellár.

Ezt az egész tervet Berlinben gondolták ki, magyarázza Mihailo Tešić szerb blogger és PR-szakértő. Szerinte nagy különbség van Németország célja és az ország befogadóképessége között: „Most a halogatások politikája kezdődik. A balkáni országokat a menekültek hullámának lelassítására kérik.”

Krónikusan felkészületlenek

Már több százezer ember járta meg a Balkáni Útvonalat. A térségbeli országok pedig nem voltak ilyesmire felkészülve. Bár tudhatták volna, hogy mi vár rájuk, véli Lidija Čehulić Vukadinović a Zágrábi Politikatudományi Egyetemről. „Nem voltunk felkészülve, vagy nem számítottunk erre… ilyenfajta mentegetőzésekkel teszik magukat nevetségessé Brüsszelben. Még az egyszerű emberek sem hiszik el az ilyen érveket.”

Čehulić Vukadinović azt is felidézi, hogy a politikusok egymást próbálták hibáztatni a menekültek ügyében: Szerbia emberségesebbnek akart tűnni Macedóniánál, Horvátország európaibbnak Szerbiánál, Szlovénia pedig szervezettebbnek Horvátországnál. De mindenhol voltak kellemetlen jelenetek – szabad ég alatt alvó menekültek, vagy könnygázt használó rendőrök. „Egyértelműen látszott, hogy ezen államok egyike sem volt képes egyedül megoldania a gondot. Tehát abszolút szükséges az európai szintű együttműködés.”

De Svetlana Slapšak másképp képzelte el ezt az együttműködést. Az ismert ljubljanai antropológus múlt nyáron petícióval akarta elérni egy biztonságos folyosó létrehozását Görögország és Németország között – megállások és felesleges bürokrácia nélkül. „Nincs értelme azon gondolkodunk, hogy Németország eléri-e és mikor képességei határát (így! – a szerk.). Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük”, mondja Slapšak. „Jelenleg középkori jeleneteknek vagyunk a tanúi a Balkánon, az emberek több ezer kilométert kell gyalog megtenniük (így! – a szerk.). Ez tovább mélyíti a Balkánról amúgy is meglévő előítéleteket.”

Ellenségeskedéssel igyekeznek előnyt szerezni

A brüsszeli dokumentumban elsősorban jobb kommunikációt kérnek az útvonal mentén lévő országok között. Ami eddig szinte egyáltalán nem létezett – mindenki a szomszédját hibáztatja. Szlovéniában azt mondják, hogy a horvát szomszédok szállítmányozó vállalatként viselkednek, egyszerűen csak továbbküldik az embereket. Pontosan ezt veti Horvátország is Szerbia szemére. Ezért néhány napra még a kereskedelmi forgalom is leállt a két ország között.

„Ezek kis államok, melyeknek véres közös múltjuk van”, mondja Čehulić Vukadinović. A politika jelenleg ezt tovább mérgesíti, főleg azért, mert Horvátországban két hét múlva parlamenti választás lesz. „Ezért aztán Zágrábban gyakran hibáztatják a szerbeket, hogy a munkanélküli választók azt hallják, a rossz dolgok más irányból jönnek. Belgrád, természetesen, ugyanezt teszi.”

A kerítések a fősodor részévé válnak

A szakértők attól tartanak, hogy az elhúzódó válság szélsőséges erők megjelenéséhez vezet majd a volt jugoszláv államokban. Egyes szerbiai és horvátországi jobboldali politikusok már régóta azt mondják, hogy az EU menekülttáborokat fog kiépíteni a Balkánon, hogy ott tartsa az embereket. Slapšakot nem lepi meg, hogy a tömegek kedvezően fogadják a menekültek befogadásának elutasítását: „Jugoszlávia szétesése után 25 évvel egy masszív életszínvonal-csökkentés, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének és ezekből következően a ráció megszűnésének vagyunk a tanúi.”

Egyre gyakrabban hallatszik az is, hogy le kellene zárni a határokat. Ezzel a gondolattal játszadozik a bolgár kormányfő is, Szlovénia kormánya is védőkerítést szeretne, Horvátország elnöke pedig a hadsereget küldené a szerb határhoz. Tešić blogger szerint ez a helyzet olyan, mint egy lavina: amikor Magyarország elsőként felhúzta a kerítést, idegengyűlölettel és Európa-ellenességgel vádolták, most viszont a kerítések a fősodor részévé válnak.

Annak ellenére, hogy a balkáni „aggódó polgárok” félelmei egyszerű okból alaptalanok: „A menekültek nem akarnak itt maradni”, hangsúlyozza Tešić. „Akinek sikerült ezt a nehéz utat megtennie, azt már nem lehet egykönnyen megállítani.”