Hova kerül az obulus? Erdély vagy Új-Moldva asztalára? Johannis lesz a kegyelt? Vagy Ponta? Az erősebb közösség hangja szólt: csütörtökön nem fog csütörtököt mondani. Kelemen Hunor RMDSZ- és ex-elnökjelöltet a bukaresti Neptun utcában kaptuk mikrofonvégre, szokásos reggeli egészségügyi joggingja közben.
Riporter: Elnök úr. Körülbelül mennyi az esélye annak, hogy az RMDSZ támogat valakit az elnökválasztás második fordulójában?
Olvasson még:
Kelemen Hunor: Az erős közösség nem ismeri a körülbelül fogalmát. Egész pontosan… (pulzusmérő karórájára pillant)… 100 százalék.
Riporter: Egy csavarlazító kérdés, ha megengedi. Mikor írta Dsida Jenő a Nagycsütörtök című verset? A vonat feltalálása előtt vagy után?
Kelemen Hunor: Erről talán Markó Bélát kellene megkérdezni. Egy ideje ugyanis nem írok verset.
Riporter: De ezt a verset Dsida Jenő írta.
Kelemen Hunor: Akkor sem írok.
Riporter: Elnök úr. Holnap van a Nagy Csütörtök. Kérem, törje meg a csendet. Kit támogat az erősebb közösség hangja?
Kelemen Hunor: Figyeljen. Ha jobbra fordulok, akkor Johannis urat. Ha átszaladok a hídon, akkor Ponta urat.
Riporter (erősen liheg): De Elnök úr. Ön visszafordult.
Kelemen Hunor: Nos, az Úr útjai kifürkészhetetlenek.
Riporter: Akkor legalább annyit áruljon el, folytak-e tárgyalások a két jelölt pártjaival?
Kelemen Hunor: Folytak.
Riporter: És?
Kelemen Hunor: Már nem folynak. Csak az orrom folyik. A hideg miatt. Hm. Ebben van egy verssor.
Riporter: Ön is visszatér a versíráshoz, mint Markó Béla?
Kelemen Hunor: Erről csak hexameterben nyilatkozom. Ami pillanatnyilag nem jut eszembe.
Riporter: És mi lett a tárgyalások eredménye?
Kelemen Hunor: Nos, Johannis úr felajánlotta nekem az egyik házát, ha őt támogatom az erősebb közösség szavazataival.
Riporter: De Önnek már van háza.
Kelemen Hunor: Olyan a ház, mint a gyermek. Ahol egy van, kettő is elfér. Másrészt pedig, kleine Fische, gute Fische. Vagyis sok kicsi sokra megy.
Riporter: Ilyen jól beszél németül?
Kelemen Hunor: És magyarul is.
Riporter: És Ponta úr? Ő mit ajánlott?
Kelemen Hunor: Mindenki ismeri a miniszterelnököt. Megfontolt politikus. Ajánlata világos és érthető: odaadja a székelyeknek a földjüket.
Riporter: Független Székelyföldet ígért? Ne mondja.
Kelemen Hunor: De mondom. És úgy bízom Ponta úr szavában, miként Isten Igéjében.
Riporter: Fantasztikus!
Kelemen Hunor: Dehogy. Inkább reálpolitika. Ja, engem pedig kinevez Románia székelyföldi nagykövetévé.
Riporter (megtorpan): Elnök úr! Ön ezzel a lépéssel történelmet ír.
Kelemen Hunor (futás közben könnyedén a levegőbe emelkedik, integet): Tudom! Isten áldja… Isten áldja… (Eltűnik a fák koronái közt.)