Románia határozottabb fellépését sürgette a szerbiai Timok-völgyi román (vlah) közösség képviselője egy, a bukaresti parlamenben tartott konferencián kedden – számolt be a Mediafax hírügynökség. Boian Alexandrovici román ortodox pap, a Timok völgyi román közösség szellemi vezetője a konferencián elmondta, hogy az általa 350 ezer fősre becsült közösség az asszimiláció szélére került. Hozzátette: olyan falvak vannak a Timok völgyében, ahol a szerbül nem beszélő nagyszülők, dédnagyszülők nem tudnak szót váltani a románul már nem beszélő unokáikkal.
„Kétszáz éve nincs iskola, templomi szertartás a nyelvünkön. Csoda, hogy még beszélünk románul. De ha Románia, anyaországunk nem támogat, nem tudunk románnak megmaradni” – jelentette ki az ortodox pap. Boian Alexandrovici arra is panaszkodott, hogy az őshonos timoki román közösség által alapított templomokat, kolostorokat a szerb ortodox egyház foglalja el, és a szerb állam megakadályozza, hogy a román közösség saját templomokat építsen. Román nyelvű ortodox egyházi szertartásokat csak a Bánság szerbiai részén élő román közösség számára engedélyezi a szerb állam.
Eugen Popescu a Román Nemzetstratégiai Központ (CRSS – alapítványi hátterű intézmény) igazgatója is a román államot bírálta, amiért nem tekinti stratégiai fontosságúnak a határon túli román közösségeket. Popescu szerint a román államnak jó lehetősége van arra, hogy Szerbia európai integrációja kapcsán érvényesítse érdekeit. „A román hatóságoknak mindent meg kell tenniük, hogy Szerbia megértse: nem lehet az Európai Unió tagja, ha elnemzetietlenít egy másik népet” – jelentette ki Eugen Popescu.
A magyarellenes megnyilvánulásai miatt ismertté vált Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő, a román parlament határon túli románokkal foglalkozó bizottságának az alelnöke eközben arról értekezett, hogy Romániának morális kötelességei vannak az olyan román közösségekkel szemben, „amelyek nem választották az ország elhagyását, hanem az igazságtalan történelmi konjunktúra következtében élnek  szülőfalvaikban, szülőhazájukon kívül”. Diaconu ugyanakkor kijelentette, Románia modell a kisebbségi jogok tiszteletben tartásában, és el kell érnie, hogy a határon túli románok is olyan jogokkal rendelkezzenek, mint amilyeneket Románia biztosít a területén élő kisebbségek számára.