Iszonyatosan fárasztó, és – valljuk be – mélységesen felháborító követni, hogyan alakul ez a véget nem érő román-magyar diplomáciai adok-kapok az elmúlt időszakban.

Korábban írtunk arról, hogy Teodor Meleşcanu román külügyminiszter kedden egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel az aktuális forró témákról, ezt követően pedig a román külügy egy olyan hajmeresztő közleményt adott ki, melyben azzal vádolja Szijjártót, hogy az utóbbi időben a magyar-román párbeszédet mesterséges módon feszültté tették. Ez még semmi.

Később, mintegy kiegészítésként egy újabb közleményben a román fél azt írta, hogy

Szijjártó Péter a román „igazságszolgáltatási intézmények ítéleteinek figyelmen kívül hagyását és a román állam igazságügybe való beavatkozását kérte” Meleşcanutól.

A román diplomácia vezetője pedig állítólag emlékeztette magyar kollégáját, hogy egy demokratikus jogállamban ilyesmi nem fordulhat elő, és kérte, hogy

a magyar hivatalosságok a jövőben tartózkodjanak a Románia elleni provokációktól.

Szerdán délután Szijjártó Péter erre reagálva közölte:

egy európai értékeket tiszteletben tartó jogállamban nem azokat büntetik, akik például egy temetőnél békésen demonstrálnak, hanem azokat, akik őket megtámadják.

Szijjártó továbbá fenntartja, hogy a román parlament és kormány dolga mindent megtenni és megfelelő jogi környezetet teremteni azért, hogy a kisebbségek gyakorolhassák a jogaikat, és senki ne büntesse diszkriminatív módon „horrorisztikus összegekre” a nemzeti közösség tagjait pusztán azért, mert jelképeiket használják. Szijjártó úgy véli, Románia olyan nyilatkozatot tett, amely nehezíti a kétoldalú kapcsolatok javítását.

Itt tartunk most, de vajon hol van még ennek a vége?