Nyelvi kérdés
béel
2018. március 1. csütörtök, 07:22
A jogszabály széles körű jogokat biztosított a nem ukrán nemzetiségű polgároknak.

Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett nyelvtörvényt - tette közzé szerdán hozott döntését honlapján a testület.

Az alkotmánybíróság indoklása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a törvényhozás. A testület a jogszabály tartalmát nem vizsgálta.

A döntés nyomán a nyelvtörvény hatályát veszti - mutatott rá a sztrana.ua hírportál, hozzátéve, hogy így mostantól nincs jogszabály Ukrajnában, amely szabályozná a nyelvhasználatot.

Az alkotmányellenessé minősített nyelvtörvény kibővítette a nemzeti kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát azzal, hogy

a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet

azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot.

A törvényt még 2012-ben, vagyis a 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések nyomán posztjáról leváltott Viktor Janukovics oroszbarát államfő elnöksége idején született meg, és főként Ukrajna orosz nemzetiségű lakosságának kedvezett, hiszen az ország 27 megyéje közül akkor 13-ban érte el a 10 százalékot az oroszajkúak aránya.

A jogszabályt az akkori ellenzék hevesen ellenezte tartalma miatt és azért, mert szerintük a házszabály megsértésével tűzte napirendre és szavazta meg a parlament 2012. július 3-án. Akkor azonban nem sikerült elérniük a szavazás érvénytelenítését, majd miután Janukovics aláírta, és kihirdették a hivatalos közlönyben, 2012. augusztus 10-én életbe lépett.

Két nappal Janukovics menesztése után, 2014. február 24-én a parlament megszavazta a nyelvtörvény eltörlését, amelyet azonban Olekszandr Turcsinov akkori parlamenti elnök és egyúttal ideiglenes államfő nem írt alá, így a jogszabály mostanáig érvényben maradt.

Ugyanebben az évben 57, különböző frakciókhoz tartozó parlamenti képviselő viszont az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény alkotmányellenessé minősítését.

Az ukrán parlamenthez eddig három törvénytervezetet nyújtottak be, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban. Az Aposztrof ukrán hírportál szerint mindhárom előterjesztés az ukrán mint államnyelv szerepét erősítené, vagyis

a javaslatok bármelyikének elfogadása visszalépést jelentene a kisebbségi nyelvek eddig engedélyezett használata terén.

Kárpátaljai magyar szervezetek és intézmények többször jelezték aggályaikat az eddig beterjesztett törvénytervezetekkel kapcsolatban. Tavaly több mint 64 ezer kárpátaljai lakos tiltakozott aláírásával a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen.

Március 17-én a magyar társadalmi szervezetek vezetői és a történelmi egyházak képviselői hivatalosan átadták Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja megye kormányzójának az aláírásokat tartalmazó íveket Ungváron. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője az átadást követően a újságírók előtt hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtő íveket a kárpátaljai felnőtt magyar lakosság tagjainak többsége aláírta, ami szavai szerint egyértelmű kifejezése az magyar kisebbség véleményének. Örvendetesnek nevezte azt, hogy Kárpátalja kormányzója is arra az álláspontra helyezkedett akkor, hogy ezek a törvénytervezetek nem időszerűek, ellentmondanak Ukrajna hatályos alkotmányának és nemzetközi kötelezettségvállalásainak.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25562
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?
A csendőrökök által megvert osztrák újságíró miatt Románia 2019-es EU-elnökségét is megkérdőjelezik.
De ehhez arra van szükség, hogy a két ország belügyminisztériuma jóváhagyja Bihar és Hajdú-Bihar megye önkormányzati vezetőinek beadványát.
Ultramodern lesz a kolozsvári közszállítás. Már csak utak kellenek.
A kánikulát gyenge nyári záporok enyhítik majd.
A politikában a konfliktus „alaptevékenység”. Ami ma a román politikában zajlik, az nem konfliktus. Folyamatos botrány. Andrei Pleșu írása.
Az egyik szociáldemokrata vezér szerint a polgármesterek és a szavazók követelik az újabb PSD-marsot.
Egy erkölcs nélküli állam jobba tenné, ha szépen kiiratkozna minden klubból és lemászna a térképről.
Mintegy tízezren vonultak utcára a Viorica Dăncilă vezette kabinet távozását követelve.