Nyelvi kérdés
béel
2018. március 1. csütörtök, 07:22
A jogszabály széles körű jogokat biztosított a nem ukrán nemzetiségű polgároknak.

Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett nyelvtörvényt - tette közzé szerdán hozott döntését honlapján a testület.

Az alkotmánybíróság indoklása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a törvényhozás. A testület a jogszabály tartalmát nem vizsgálta.

A döntés nyomán a nyelvtörvény hatályát veszti - mutatott rá a sztrana.ua hírportál, hozzátéve, hogy így mostantól nincs jogszabály Ukrajnában, amely szabályozná a nyelvhasználatot.

Az alkotmányellenessé minősített nyelvtörvény kibővítette a nemzeti kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát azzal, hogy

a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet

azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot.

A törvényt még 2012-ben, vagyis a 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések nyomán posztjáról leváltott Viktor Janukovics oroszbarát államfő elnöksége idején született meg, és főként Ukrajna orosz nemzetiségű lakosságának kedvezett, hiszen az ország 27 megyéje közül akkor 13-ban érte el a 10 százalékot az oroszajkúak aránya.

A jogszabályt az akkori ellenzék hevesen ellenezte tartalma miatt és azért, mert szerintük a házszabály megsértésével tűzte napirendre és szavazta meg a parlament 2012. július 3-án. Akkor azonban nem sikerült elérniük a szavazás érvénytelenítését, majd miután Janukovics aláírta, és kihirdették a hivatalos közlönyben, 2012. augusztus 10-én életbe lépett.

Két nappal Janukovics menesztése után, 2014. február 24-én a parlament megszavazta a nyelvtörvény eltörlését, amelyet azonban Olekszandr Turcsinov akkori parlamenti elnök és egyúttal ideiglenes államfő nem írt alá, így a jogszabály mostanáig érvényben maradt.

Ugyanebben az évben 57, különböző frakciókhoz tartozó parlamenti képviselő viszont az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény alkotmányellenessé minősítését.

Az ukrán parlamenthez eddig három törvénytervezetet nyújtottak be, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban. Az Aposztrof ukrán hírportál szerint mindhárom előterjesztés az ukrán mint államnyelv szerepét erősítené, vagyis

a javaslatok bármelyikének elfogadása visszalépést jelentene a kisebbségi nyelvek eddig engedélyezett használata terén.

Kárpátaljai magyar szervezetek és intézmények többször jelezték aggályaikat az eddig beterjesztett törvénytervezetekkel kapcsolatban. Tavaly több mint 64 ezer kárpátaljai lakos tiltakozott aláírásával a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen.

Március 17-én a magyar társadalmi szervezetek vezetői és a történelmi egyházak képviselői hivatalosan átadták Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja megye kormányzójának az aláírásokat tartalmazó íveket Ungváron. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője az átadást követően a újságírók előtt hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtő íveket a kárpátaljai felnőtt magyar lakosság tagjainak többsége aláírta, ami szavai szerint egyértelmű kifejezése az magyar kisebbség véleményének. Örvendetesnek nevezte azt, hogy Kárpátalja kormányzója is arra az álláspontra helyezkedett akkor, hogy ezek a törvénytervezetek nem időszerűek, ellentmondanak Ukrajna hatályos alkotmányának és nemzetközi kötelezettségvállalásainak.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25562
Az ukrán nyelvű plakátok Ungvár, Munkács és Beregszász melletti főutak mentén jelentek meg.
Miután a Velencei Bizottság nyilvánosan is elkezdett aggódni a btk és az igazságügyi törvények módosításai miatt.
Ma még pompásan virítanak a gesztenyefák virágbugái a kolozsvári nemzeti színház oldalán. Október végén! De holnap már jön a hideg meg a zimankó. És az őszi tavasznak vége.
Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.
Van remény? Erdély, a Partium és a Bánság szövetséget köt, hogy fejlesztési stratégiák terén bár, de leváljon a bukaresti bojárkormányról.
És ezzel még szinte semmit nem mondtunk a lesújtó kutatási eredményekről.
Ha tetszik, a mioritikus haza példásan bizonyított, már ami a rossz tanuló státust illeti. És a jelek szerint a tasli nem is fog soká késlekedni.
Határ a csillagos ég, persze, de itt az alapszükségletekről van szó.
Ötszáz éve is orvoshiány volt Erdélyben, nem csak ma.
Noha rém egyszerű forgatókönyv szerint zajlik ez a horrorfilm, elég sok pénzbe kerül. És alaposan ránk tud ijeszteni. Ja, és nem csak egy film.
Elvileg. Mert úgy lett kitalálva, hogy nem igazán ellenőrzi senki.
A román tudás fellegvárának lakói kábé csak a nacionalista hőbörgés szintjén fejtik ki tevékenységüket. Amúgy köszönik, jól élnek, és szarnak az utókorra. Sabin Gherman írása.
Még december elsején átadnák, ha már egyszer Centenáriumi híd a neve.
Érdekes, hogy miközben Romániában drasztikusan csökkent a EU iránti bizalom, Magyarországon éppen most mutat növekedést.