Nyelvi kérdés
béel
2018. március 1. csütörtök, 07:22
A jogszabály széles körű jogokat biztosított a nem ukrán nemzetiségű polgároknak.

Az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett nyelvtörvényt - tette közzé szerdán hozott döntését honlapján a testület.

Az alkotmánybíróság indoklása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a törvényhozás. A testület a jogszabály tartalmát nem vizsgálta.

A döntés nyomán a nyelvtörvény hatályát veszti - mutatott rá a sztrana.ua hírportál, hozzátéve, hogy így mostantól nincs jogszabály Ukrajnában, amely szabályozná a nyelvhasználatot.

Az alkotmányellenessé minősített nyelvtörvény kibővítette a nemzeti kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát azzal, hogy

a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet

azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a 10 százalékot.

A törvényt még 2012-ben, vagyis a 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések nyomán posztjáról leváltott Viktor Janukovics oroszbarát államfő elnöksége idején született meg, és főként Ukrajna orosz nemzetiségű lakosságának kedvezett, hiszen az ország 27 megyéje közül akkor 13-ban érte el a 10 százalékot az oroszajkúak aránya.

A jogszabályt az akkori ellenzék hevesen ellenezte tartalma miatt és azért, mert szerintük a házszabály megsértésével tűzte napirendre és szavazta meg a parlament 2012. július 3-án. Akkor azonban nem sikerült elérniük a szavazás érvénytelenítését, majd miután Janukovics aláírta, és kihirdették a hivatalos közlönyben, 2012. augusztus 10-én életbe lépett.

Két nappal Janukovics menesztése után, 2014. február 24-én a parlament megszavazta a nyelvtörvény eltörlését, amelyet azonban Olekszandr Turcsinov akkori parlamenti elnök és egyúttal ideiglenes államfő nem írt alá, így a jogszabály mostanáig érvényben maradt.

Ugyanebben az évben 57, különböző frakciókhoz tartozó parlamenti képviselő viszont az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény alkotmányellenessé minősítését.

Az ukrán parlamenthez eddig három törvénytervezetet nyújtottak be, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban. Az Aposztrof ukrán hírportál szerint mindhárom előterjesztés az ukrán mint államnyelv szerepét erősítené, vagyis

a javaslatok bármelyikének elfogadása visszalépést jelentene a kisebbségi nyelvek eddig engedélyezett használata terén.

Kárpátaljai magyar szervezetek és intézmények többször jelezték aggályaikat az eddig beterjesztett törvénytervezetekkel kapcsolatban. Tavaly több mint 64 ezer kárpátaljai lakos tiltakozott aláírásával a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen.

Március 17-én a magyar társadalmi szervezetek vezetői és a történelmi egyházak képviselői hivatalosan átadták Hennagyij Moszkalnak, Kárpátalja megye kormányzójának az aláírásokat tartalmazó íveket Ungváron. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője az átadást követően a újságírók előtt hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtő íveket a kárpátaljai felnőtt magyar lakosság tagjainak többsége aláírta, ami szavai szerint egyértelmű kifejezése az magyar kisebbség véleményének. Örvendetesnek nevezte azt, hogy Kárpátalja kormányzója is arra az álláspontra helyezkedett akkor, hogy ezek a törvénytervezetek nem időszerűek, ellentmondanak Ukrajna hatályos alkotmányának és nemzetközi kötelezettségvállalásainak.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/25562
A kincses város teátrumának előadása három díjat is nyert a pécsi fesztiválon.
A szuverén, egységes és oszthatatlan főromán vezérek elmagyarázzák. Hogy a magyarok is értsék. Vigyázat: POSZT-TRIANONI HUMORVESZÉLY!
Szigeti Enikő azt kéri Kelemen Hunortól, hogy váltsa le, vagy küldje kommmunikációs továbbképzésre Kali Istvánt.
Argentina után Peru is kihagyott egy büntetőt. Az akciógólokat ma szűken mérték a csapatok.
A törvényszék első fokon úgy ítélte meg, hogy nem szükséges érvényteleníteni az önkormányzati határozatot, mely lehetővé teszi a magyar feliratozást az iskolákban.
A Főpap, a Papok, a Kóristák, a Mártír/Tanúságtévő, a Jó Hívő és a többiek, megannyi figura a román hatalom színjátékában.
A nagybányai polgármester keresetlen szavakkal hajtotta el a vérbe a bukaresti vízfejet. Igaz, elsősorban gazdasági okokat sorolt fel az autonómia mellett, de már ez is nagy dolog.
A spanyolok gólgazdag döntetlent játszottak a portugálokkal, Uruguay megszenvedett a győzelemért a szívósan védekező Egyiptom ellen, Irán egyáltalán nem: marokkói öngóllal nyert.
A román nemzeti diskurzusban természetesen egyesülést illik mondani. Sőt, ha nem ezt mondja valaki, hazaáruló! De a tények makacs dolgok. Még a történelmiek is.
Vagyis, melyik lesz az a román párt, amely nyíltan felvállalja a burkolt Európa-ellenességet, és egyben csatlakozik a fujj, csúnya Visegrádi Csoporthoz?
Az egykori józsefkülvárosi művészmozit és nyári kertet veheti birtokba a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
Egy törvénytiszteletre kötelező törvényre van szüksége a hazának, a vadiúj nackópárt szerint. Aki pedig megszegi, mehet is a dutyiba.
Csütörtöktől egy hónapig (szinte) minden a foci körül forog.
A kormánypártok és az RMDSZ szerint az ártatlanokat, az ellenzék szerint a bűnösöket védi a futószalagon módosított büntető perrendtartás. A szenátus csont nélkül megszavazta.