// 2026. október 20., kedd // Vendel

#Nappalnyíltan. A piti kis bűnözőket meg kell leckéztetni

// HIRDETÉS

Mert ha nem, minden pártos börtöntöltelék kiszabadul. És már így is elegen vannak idekint.

Mostantól kezdve nem bujkálnak #éjszakamintatolvajok. Mindent nyíltan, tüntetőleg csinálnak. Már nem fáradnak egy-egy kidolgozott hazugsággal, lopva cselekvéssel, tévéiken keresztül zajló manipulálással. Minden skrupulussal felhagytak és nappal, mindenki szeme láttára, a Szenátus jogi bizottságában megszavazták a Traian Băsescu–Şerban Nicolae kettős módosító javaslatát: a közkegyelem a korruptakra, a megvesztegetést kínálókra és elfogadókra, a befolyással üzérkedőkre is kiterjedne. A társadalom néhány órával a szavazás után reagált, néhány százan kivonultak a Győzelem (Victoriei) térre. Hallottam őket „ha nem visszakoztok, rátok rontunk”-ot kiabálni. Ezt egy demokráciában nem lehet megtenni, de szimbolikusan „rájuk ronthatunk”, nevezetesen úgy, hogy minél nagyobb számban vonulunk utcákra Románia városaiban.

Csak egy civil megleckéztetés,

egy masszív és békés, a télinél erősebb mozgósítás fogja arra kényszeríteni őket, hogy hagyják abba Románia maffiaállammá változtatását. Csak akkor van még esélyünk, ha egyértelműen kimutatjuk, Románia elutasítja a korrupció törvényesítését. Nincs más út, az erőszakhoz való folyamodást pedig teljesen ki kell zárni az utca szótárából, különben áldozatokat csinálunk belőlük. Eleget foglalkoznak a tévék a mártírrá változtatásukkal, ostobaság lenne, ha az utca is hozzájárulna ehhez.

Az a tény, hogy csütörtök reggel visszacsinálták a szerdai szavazást, hogy törölték a korrupciós tetteket a közkegyelmi listáról, hogy elutasították az összeférhetetlenség és hivatallal való visszaélés miatt elítéltek kegyelemben részesítését, nyilvánvalóan egy lépésnyi meghátrálás, az utcának tett kis engedmény. De ez már nem megy így tovább. Már nem ülhetünk a végtelenségig a fejünk felett lógó karddal.

A Szenátus plénumának teljesen el kell utasítania a közkegyelemről szóló törvényt

és le kell venni a napirendről. Látjuk a Parlament által alkalmazott orosz taktikát: többet kérnek, hogy végül megkapják, amit akarnak. Figyelem, a törvényben még így is benne maradt egy sor rendelkezés, melyek a piti kis bűnözőknek kedveznek! Például, részleges közkegyelemben részesítik a szervezett bűnözői csoportok létrehozását. Teljes mértékben kegyelemben részesítik a három évig terjedő börtönbüntetéseket, de a hat és tíz év közöttiekből is levonnak három évet. Nos, ebbe már elég sok piti kis bűnöző belefér, már nincs szükség kimondottan bizonyos tényállásokat közkegyelemben részesíteni.

Ha nem fogjuk arra kényszeríteni őket, hogy teljesen töröljék napirendjükről ezt a törvényt, akkor bármikor arra ébredhetünk, hogy mindenféle szörnyűségeket szavaznak meg, ahogy az szerdán a jogi bizottságban történt. Ez a Parlament nem bizonyította, hogy képes jóhiszeműen megszavazni egy közkegyelemről szóló törvényt, ellenkezőleg. Folyamatosan azt mutatták, nem tudják magukat megtartóztatni attól, hogy kijuttassák az övéiket a börtönökből. Bármilyen további kellemetlenség elkerülése érdekében minél több embernek utcára kell vonulnia. Jelentős nyomásgyakorlásra van szükség a közvélemény részéről mindaddig, amíg ezt a törvényt ki nem hajítják mindenestül a Parlamentből. Különben a közkegyelem pontosan olyan lesz, amilyennek akarják, különféle diverziós taktikákat alkalmazva.

Márpedig jelen pillanatban már nem lehet csak a sajtóra támaszkodni.

A hírtévék többsége a piti kis bűnözők kezére játszik.

Következésképpen az egyetlen hatékony módszer – akárcsak februárban – a közvélemény reakciója maradt. Végső soron mi döntünk arról, hogy milyen országban akarunk élni. Ha most beletörődünk, ha másoktól várjuk el, hogy helyettünk tüntessenek, akkor a többiek fognak győzni. Akik sohasem fáradnak el – a piti kis bűnözők és a sajtón belüli védőik –, azok elérik majd a céljukat.

A közkegyelemről szóló törvényt csírájában kell kinyírni, még mielőtt a Szenátustól átkerülne a Képviselőházhoz. Különben a döntéshozó fórumban újabb toxikus módosító javaslatokra ébredünk majd és senki sem tudja szavatolni, hogy mindet el is fogják utasítani. Nem működik már az érv, hogy a közkegyelemre az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága – a szerk.) bírságának elkerüléséhez van szükség. Ez szemenszedett hazugságnak bizonyult. A próbaperre megszületett az ítélet, de bírság és utasítások nélkül. Aztán más államok tapasztalata azt mutatja, hogy a közkegyelem csak ideiglenesen oldja meg a börtönök túlzsúfoltságának gondját. Ez a lépés

nem egyéb, mint felhívás újabb bűncselekmények elkövetésére.

Végül az ANP (Büntetés-végrehajtási Intézetek Országos Igazgatósága – a szerk.) által készített összes szimuláció azt mutatja, hogy nagyon kevesen, elhanyagolható számban kerülnek majd ki a börtönökből. És akkor miért pont a korruptakat részesítsük közkegyelemben, ha semmilyen rendszerszintű gondot nem old meg? Megemlíteném a Főügyészség egyik képviselőjének, Irina Kuglaynak a megjegyzését: a román államnak végső soron a korrupció visszaszorítására vonatkozóan vannak stratégiái és kötelezettségei. Akkor miért pont a korruptak kapnak közkegyelmet? Milyen képet mutat egy olyan EU-állam, mely egyrészt azt állítja, hogy harcol a korrupció ellen, amely Románia fő gondja 1990-től kezdve a mai napig, másrészt kiengedi a börtönökből a korruptakat?

A parlamenti képviselők esetében jelen pillanatban már nem működik az ártatlanság vélelme. Minden további nélkül bebizonyították, egyedül csak az foglalkoztatja őket, hogy kijuttassák a börtönökből a korrupt politikusokat. Az, hogy miként mészárolják le gyorsabban a büntetőjogot, miként verjék ki az ügyészek minél több fogát, miként rendeljék újra maguk alá az igazságszolgáltatást – ez piszkálja őket nap mint nap, nem az ország sorsa, vagy az, hogy a gyermekek tömegesen halnak meg a kórházakban, szintén az ő korrupciójuk és alkalmatlanságuk miatt.

Itt, a Parlamentben fogják lemészárolni az igazságszolgáltatás törvényeit,

egyiket a másik után. Dragnea bejelentette nekünk, hogy leszidta Tudorel Toader igazságügy-minisztert, mert megengedhetetlen módon késlekedik a megígért törvénycsomag benyújtásával. „Ha nem fog megérkezni (a törvénycsomag – a szerz.) az Igazságügyi Minisztériumtól, akkor majd a Parlamentből fog fakadni. (…) A Parlament az a hely, ahol a jó törvények készülnek és a rossz törvényeket kijavítják. És erről nem mondok le”, fenyegetőzött április 23-án Dragnea. Ma már ez történik és mindnyájan látjuk, milyen jók a törvények.

Érthető a piti kis bűnözők sietsége. Már csak két hónapjuk van a parlamenti vakációig, mások pedig, mint például Dragnea, egy lépésre vannak egy újabb ítélettől. A szenátorok és a képviselők segítségével alig két hónap alatt el kell követnie a bűncselekményt. A Grindeanu-kormány visszavonulót fújt a 13. rendelet és a februári tüntetések után, maximálisan húzva az időt a törvények Dragneának, Tăriceanunak, Băsescunak és társaiknak megfelelő módosítása ügyében. Következésképpen

a Parlament maradt az utolsó kulcs, a tolvajkulcs,

mellyel a korruptak még szélesre nyithatják a börtönök kapuit és bezárhatják az ügyészek ajtajait.

Ilyen nehéz, kritikus pillanatokban Klaus Iohannisnak ki kell lépnie abból a hibernált állapotból, mely úgy tűnik, hogy a februári tüntetések után újra rabul ejtette. Már túl sok feszültség halmozódott fel a társadalomban egy sor ostoba elképzelés miatt, az egységes bérezéstől a globális jövedelemadóig, melyekről az elnök egyáltalán nem mondott semmit. Márpedig ezek a gazdasági stabilitásra nézve veszélyes tervek jelentik azt a megvesztegetést, amitől Liviu Dragnea a lakosság éberségének elaltatását reméli. A PSD vezetője adott esetben akár Románia gazdasági stabilitását is feláldozza, hogy megvásárolja a közvélemény tolvajok iránti jóindulatát, amikor ez utóbbiak arra kérnek majd jogot, hogy kikerülhessenek a börtönből, újra anélkül lophassák meg az országot, hogy félniük kellene az ügyészektől és továbbra is a maffiaklánok szabályai szerint vezessék azt.

Kötelességünk megvédeni az országot a legnagyobb belső ellenségtől, a politikai piti kis bűnözőktől és a cinkosaiktól. Különben de facto kikerülünk az EU-ból, saját magunkat helyezzük a nyugati értékek hatósugarán kívül. Már csak annyit akarok mondani, hogy ne törődjetek ebbe bele, bízzatok abban az erőtökben, mellyel megállíthatjátok Románia elmaffiásodását. Ne feledjétek: egyetlen lépést sem lehet meghátrálni! Vagy ők, vagy mi.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS