Az olimpia színe és visszája
Simona Pop magyarul is megköszönte a szatmáriaknak. Nem ez az egyetlen pozitív üzenet az olimpián – de akadnak ellenpéldák is.
Itt van ez a fotó, amely bejárta a világhálót: Simona Pop, az aranyérmet nyert román párbajtőrcsapat tagja Rióból két nyelven köszönte meg a szurkolást városának, Szatmárnémetinek (ráadásul a magyar felirat az első). A város polgármestere, Kereskényi Gábor pedig jelezte, javasolni fogja az aranyérmes olimpikon díszpolgárrá választását.
Simona Pop gesztusa – normális körülmények közt – teljesen természetes, hiszen Szatmár multietnikus, kétnyelvű város. Természetes, de nem megszokott: Simona Popnak ezért jár a kalapemelés. Ez az üzenet tökéletesen illeszkedik az olimpia szellemiségébe, a népek közti „hídverés” eszméjébe is.
Erről a fotóról eszünkbe juthat egy másik, hasonló szellemiségben fogant – és voltaképpen ugyanolyan természetes élethelyzetet ábrázoló – fénykép. A két koreai tornászlány, Li Un Dzsu és Hong Un Dzsong szelfijéről már most sokan azt mondják, hogy a riói olimpia jelképe lehet.
Hogy miért? Mert egyikük dél-, a másikuk pedig észak-koreai. A két fiatal lány, az „ősellenségnek” számító országaik közti konfliktusról tudomást sem véve, vidáman beszélgetett és fotózkodott egymással Rióban. Mi sem természetesebb ennél, mondhatnánk, de vannak, akik óvatosan figyelmeztetnek: a közös szelfi által közvetített üzenet nagyszerűsége ellenére (vagy épp azért), az észak-koreai lány megütheti otthon a bokáját.
Akárhogyan is legyen: valami ilyesmi lenne a sokat hangoztatott olimpai eszme lényege, mint amit ez a fotó közvetít.
És ha van valami, ami nem kompatibilis ezzel az eszmével, akkor az alábbi fotó (forrás: ynet.co.il) által megörökített mozzanat.
A fénykép azt a pillanatot „kapta el”, amikor Iszlam El Sehabi egyiptomi dzsúdós a mérkőzés után nem hajlandó kezet fogni győztes versenytársával, Or Sassonnal – mert az izraeli.
Az egyiptomi sportoló egyébként korábban fenyegetések özönét kapta otthon, arra az esetre, ha tatamira merne lépni izraeli kollégájával szemben. Az Izrael-ellenes nézeteiről is ismert egyiptomi dzsúdós végül mégis kiállt, és veszített. A játék utáni szokásos kézfogást azonban elkerülte: az izraeli sportoló ismételt próbálkozására sem nyújtotta a kezét.
Az arab-izraeli konfliktus amúgy is rányomja a bélyegét az olimpai játékokra: a libanoni sportolók például nem voltak hajlandók ugyanarra a buszra ülni, mint az izraeliek, egy szaúdi cselgáncsozó pedig nem állt ki – nálánál gyengébbnek tekintett – mauritiusi ellenfelével szemben, mert a következő fordulóban egy izraeli versenyzővel kellett volna pástra lépnie.
A riói olimpiából remélhetőleg mégis inkább a román párbajtőröző és a koreai tornászlányok példája marad meg számunkra.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
