Ráadásul délibábos mítoszok nélkül.
A Székelyföld története című háromkötetes, nemrégiben megjelent monográfia mítoszoktól mentes, de a hagyományokhoz, az értékekhez ragaszkodó szemléletet közvetít - mondta az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában a kiadvány egyik szerkesztője, Bárdi Nándor.
A Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a kisebbségtörténeti és etnopolitikai osztály vezetője elmondta: legutóbb az 1930-as években jelent meg hasonlóan átfogó kiadvány Székelyföld történetéről. Az utóbbi időkben azonban a jelentős identitásépítés és emlékezetkultusz következtében számos tanulmány jelent meg erről a témáról, amelyeket összegezni kellett. Az Erdélyi Múzeum Egyesület (Kolozsvár), a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának közös kiadványa erre tett kísérletet. Igyekeztek helyretenni az „archaikus szupermagyar képet", és elmagyarázni, hogy miként jött létre a székelyidentitás-konstrukció - ismertette a szerkesztő.
Bárdi Nándor beszélt arról is, hogy a kiadvány nem foglal állást abban a vitatott kérdésben, hogy a székelység a magyarokhoz csatlakozó „segédnép" vagy eleve magyar eredetű, viszont mindkét álláspont képviselője kifejti nézeteit a Székelyföld története című monográfiában.
Mint ismeretes, év elején még kisebb félreértések övezték a sorozatot, miután fölmerült: a kötetek ára darabonként 250 lej lesz. A félreértést azóta eloszlatták, hiszen kiderült, hogy a három kötet összesen kerül ennyibe.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.