A román alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét – jelentette ki az MTI-nek Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn, a taláros testület előző napi döntését kommentálva.
A testület alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat.
Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal
a parlament sértené az alaptörvényt.
„Nem fogunk támogatni 2014-ben alkotmánymódosítást, és úgy látom, hogy az nem is lesz lehetséges” – mondta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a helyzet „egy alkotmánybírósági diktatúrához” hasonlít. Úgy vélekedett: hibát követett el a 2003-as alkotmánymódosításkor az akkori parlament, amikor elfogadta, hogy az alkotmánybíróság olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvényhozás nem tud felülbírálni.
„A társadalom dolga eldönteni, hogy milyen államformát akar – mert például ezt sem lehetne módosítani -, milyen legyen az intézmények közti viszony, milyen jogi keretet biztosít az alkotmányon keresztül az őshonos kisebbségeknek. Az alkotmánybíróság mostani döntése szerint ez nem lehetséges” – magyarázta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ álláspontja szerint új alkotmányt kellene írni, de az alkotmánymódosító parlamenti különbizottságnak erre nincs mandátuma. Kelemen nem látja már lehetségesnek, hogy a bizottságban, a parlamentben ezekről a kérdésekről értelmesen lehessen vitatkozni és dönteni, és mivel az RMDSZ nem fogja támogatni az alkotmány módosítását saját javaslatai nélkül, vélhetően a jelenlegi alkotmány marad érvényben.
Az EMNP is új alkotmányt akar
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a magyar közösséget érintő alkotmánymódosítási javaslatok elvetése azt jelzi: a jelenlegi alkotmány keretei között nem lehetséges a magyarság helyzetének tartós rendezése.
Az EMNP úgy értékelte, új alkotmányra van szükség Romániában, „ehhez pedig új szövetség kell – a közösség és politikai képviselői, valamint az erdélyi magyar politikai szereplők között egyaránt”.
„Ezek a fejlemények immár nyilvánvalóvá teszik: az önmagát demokratikus jogállamnak tekintő Románia az egységes és homogén nemzetállamiság eszméjére hivatkozva visszautasít minden olyan jogállami kezdeményezést, amely a nemzeti közösségek tagjait kiemelné a másodrendű állampolgárok sorából, és következetesen ellehetetleníti az érdekérvényesítés jogállami eszközeit” – állapította meg a Toró T. Tibor elnök által jegyzett állásfoglalásában az EMNP.
Zsákutcába vezet a kijárás
A párt szerint zsákutcának bizonyult az erdélyi magyar érdekképviselet utóbbi 25 évben alkalmazott kijárásos politizálása, a magyar közösség nevében kötött „titkos, konjunkturális egyezségek módszere” és a „kamarillapolitika”.
A „kis lépések politikájának” egyetlen tartós eredménye – az EMNP szerint – a politikai képviselet monopolhelyzetének a megszilárdulása. „Ez nem elegendő sem az autonómia közjogi kereteinek megteremtéséhez, sem a többség és kisebbség viszonyának normalizálásához” – állapította meg az EMNP.
„Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek el kell kezdeniük a tényleges és hatékony egyeztetéseket, amelyek végpontja a közösség lehető legszélesebb körű támogatását élvező hatékony együttműködés lehet” – áll a Néppárt állásfoglalásban.
A párt szerint nem szervezeti, hanem elvi és cselekvési egységet kell teremteni a magyar politikai szervezetek között, „amely egyrészt demokráciát és egyensúlyt hozna a közösségen belül, másrészt erős, egységes és legitim támogatottságú fellépést eredményezne a román állammal való kapcsolatban”.
Az RMDSZ javaslatai közül
már a parlamenti különbizottság sem fogadta el azt, hogy a kisebbségi nyelveket regionális nyelvként ismerjék el Romániában.
Azt azonban a szövegező testület megszavazta és beépítette az alkotmánymódosító tervezetbe, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, és hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerheti a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését a megalakítandó közigazgatási régiókon belül.
Ezt a három módosítást alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület.
A fotót Mohácsi László készítette, a neppart.eu tette közzé.
