A zsidókkal, a magyarokkal, a géta-dákokkal, a világgal, a világmindenséggel meg mindennel. Ha csak egy Funar-videót nézel meg ma, ez legyen az!
Az Adevărul bukaresti napilap sorozatot indított, A mi polgármestereink címmel, amelyben bemutatnak néhány, az elmúlt 25 évben megválasztott romániai elöljárót. Gheorghe Funart, akit háromszor választottak meg Kolozsvár polgármesterének, ugyan nem kell különösebben bemutatni, mégis újra és újra meg tud lepni.
A vele készült összeállítás ma jelent meg az Adevărulban, mi a beszélgetés videófelvételének egyfajta előzetesét közöljük, számos meredek kijelentéssel, de aki minden gyöngyszemre kíváncsi, olvasson bele az anyagba, illetve nézze meg a többi, tematikus videót is.
Funar még mindig utolérhetetlen összeesküvés-elméletekben, zsidó- és magyargyalázásban, nem véletlen, hogy a videón képközi feliratok figyelmeztetnek arra: nem egy elmegyógyintézetből szabadult ápolt képzelgéseinek vagyunk tanúi, az illető 12 évig Kolozsvár polgármestere volt, 4 évig Románia szenátora, háromszor államelnökjelölt, egykori egyetemi tanár.
Következzenek az idézetek, kommentár nélkül, igazi dadaista szabadvers:
És akkor még nem beszélt(ünk) arról, hogy a Saul fia csak azért kapott Oscar-díjat, hogy a „romániai magyar színész” emlegetésével Nagy-Magyarország eszméjét terjesszék; hogy a relativitáselméletet Einstein ellopta Eminescutól, de egyébként a kvantumfizika és az ősrobbanás-elmélet atyja is a nagy román költő; hogy büszke az egykori kommunista párttagságára, mert a románok nem akarták a Ceaușescu-rendszer megdöntését, azt a Zsidó Világkormány tervelte ki.
Csak annyit mondhatunk – az Adevărullal együtt: „A következő alkalommal szavazz felelősségteljesen!”
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
A romániai szülők évente átlagosan közel tízezer lejt költenek a gyerekeik oktatásával kapcsolatban, a statisztikák szerint a magánórák egyre nagyobb tételt jelentenek a családok költségvetésében.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Tíz perces utazás a Zokogó majom világában Demeter Zsuzsa irodalomtörténésszel. Kilencven éve született, húsz éve halt meg a kolozsvári peremvidéki kisemberek írója.
Tíz perces utazás a Zokogó majom világában Demeter Zsuzsa irodalomtörténésszel. Kilencven éve született, húsz éve halt meg a kolozsvári peremvidéki kisemberek írója.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.