Feltehetően egy hevenyészett román történelemóra lenyomata ez a táblaként használt kolozsvári aszfalton.
A kép minden valószínűség szerint az ortodox nagyszombaton (vagyis ma) készült, ugyanis egy nappal korábban keményen zuhogott az eső, ami elmosta volna a krétarajzot. A helyszín: Kolozsvár, Petőfi utca vége, a Szabók Bástyájának közvetlen közelében. Ja, és Baba Novac szobra előtt.
És akkor nézzük. A jobb oldali rajzon Románia vázlatos térképe látható. Ott van Moldva (MD), Havasalföld (VL), aztán Kolozsvár (CJ). Aztán van a bevonalkázott rész, ami Besszarábiát jelöli. Van az 1877-es évszám, amikor is Románia (vagyis ami akkoriban volt) kikiáltotta a Török Birodalomtól való függetlenségét, Oroszországgal a háta mögött. Aztán ott a boldogságos 1918-as év, amikor Erdély a románok ölébe pottyant.
Középen egy halszerű körvonal látható, áthúzva. Hogy mit jelent, nem tudjuk. Vagy nem merjük bevallani.
A kép bal oldalán vonalak, körvonalak sorakoznak, néhány betűjeles rövidítéssel fűszerezve. Itt is csak találgatni lehet, mit akart szemléltetni a lelkes történelemtanár.
Az mindenesetre világos, hogy itt valaki sürgősen és azonnal elmagyarázta valaki(k)nek, miből lesz a cserebogár, avagy hogyan jött létre az a Románia, aminek ma csodájára járhatunk.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.