Így szól a kolozsvári városháza tornyából egy magyar táncdal Mátyás király tiszteletére (VIDEÓ)
Általában egy Enescu-művet játszanak három óránként, de a jeles nap alkalmából kivételt tettek.
Meglepetten kaphatták fel a fejüket azok, akik ma, 2022. február 23-án pontban reggel kilenckor, délben vagy délután háromkor haladtak el Kolozsvár polgármesteri hivatala előtt. A kincses város polgárai ugyanis megszokhatták, hogy minden nap három óránként (reggel 9-től este 9-ig) George Enescu Román Rapszódiája szólal meg a városháza tornyából – ezúttal azonban a Tambur, tambur, andandória refrénű közismert reneszánsz magyar táncdal melódiáját ismerhették fel.
A „műsorváltozás” oka, hogy ezen a napon ünnepeljük Mátyás király születésének 579. évfordulóját: a kolozsvári önkormányzat pedig így tiszteleg a város alighanem leghíresebb szülötte előtt.
A táncdalnak egyébként Ungareszka (ungaresca, ungarescha) a közkeletű címe. Jacob Paix 1583-ban kiadott orgonatabulatúrás gyűjteményében található, és Giorgio Mainerio egyik reneszánszkori szerzeményéből is ismerhetik a zenekedvelők.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Több millió nyugdíjat számolhattak ki hibásan a számvevőszék jelentése szerint
Kihagyott járulékfizetési időszakok, informatikai hibák és a jogszabály helytelen alkalmazása miatt is tévesen állapíthatták meg a nyugdíjakat Romániában.
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.
Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.
Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Gázrobbanás történt egy csíkmindszenti húsüzemnél, két ember megsérült
Gázrobbanás történt kedden egy húsipari üzem füstölőjében, Csíkmindszenten. A robbanást nem követte tűz, azonban két ember égési sérüléseket szenvedett.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
