Az anyanyelv nem fontos, az ország nyelve sem, végül is határok nincsenek: nincs identitás, nincs értékrend, nincs önismeret, csak célok vannak, de hozzá vezető utak nincsenek.

Az, hogy büntetőeljárás alatt állók és elítéltek lehetnek vezető politikusok, az a választók hibája, de úgy is mondhatjuk, hogy a választók akarata.

A keresztény és az iszlám közösségek sohasem fognak békességben megélni egymás mellett.

Kívülről nézve az egészet, úgy tűnik: a román társadalom számára a fertőző betegségek jobban elviselhetőek, mint a magyar nyelv, a magyar zászló és az a több mint ezer éves kultúra, amit az itt élő magyarság felhalmozott.

A délről jövők áradata még nem enyhül, de már egyre több jel utal arra, hogy az ázsiai és afrikai országokból Európába vándorlók sem a rendszer elől menekülnek.

Ma már tény, hogy minden, ami történik, a rossz irányt szabó liberalizmus következménye, hogy a multikulturalitásra hivatkozva megpróbálták és sokan ma is próbálják eltiporni a keresztény gyökerekkel rendelkező, keresztény értékekre épülő Európát.

Senki nem akarja visszasírni a Ceauşescu-korszakot, de azt sem lehet elfogadni, hogy Ceauşescu emberei, akik a népirtást valóban elvégezték, még mindig ott ülnek a parlamentben, kezükben van a gazdaság, azaz még mindig irányítanak.

Számunkra ma az a szomorú, hogy a romániai magyarok sorsa öt éve a Ponta-kormány kezében van.

A Nyugat úgy képzeli el az egységes Európát, hogy mindenki egyenlő, mindenki számára adottak a lehetőségek, de valakinek dolgozni is kell azért, hogy az IMF-nek legyen mit kölcsön adnia.

Ha maga a miniszterelnök sem bízik az igazságszolgáltatásban, mit várhat el az egyszerű állampolgár, aki nem menekülhet el az országból, ha megtudja, hogy vizsgálatot indítanak ellene, ha nincs annyi pénze, hogy egy külföldi kórházban kezeltesse magát?

Az EU nem azért bővítette határait, hogy később elkezdje szűkíteni területét. Nem azért fektet be, hogy majd ne profitáljon. Az, hogy az EU ad, csak látszat, mert amit egyik kezével ad, azt a másikkal többszörösen veszi vissza.

Más megyékben javítják majd az írásbeli érettségi dolgozatokat, hogy még a gyanúja se merüljön fel annak, hogy valamelyik tanár csal dolgozatjavításkor. Nevezhetjük ezt a döntést siralmasnak vagy nevetségesnek, nem tévedünk.

Az állandó reformokon átmenő tanügy még mindig nem az eredményes nevelésre és oktatásra koncentrál, nincsenek szakszerűen megírt tankönyvek, a román nyelv oktatása sem úgy történik, hogy a magyar gyerekek megtanulják az ország nyelvét.

Tények igazolják, hogy az RMDSZ akkor ért el sikereket, amikor nem volt kormányon, mert akkor tudta a magyarság érdekeit úgy képviselni, hogy nem kötötte semmilyen egyezmény.

A képviselők megakadályozhatják, hogy a korrupcióval vagy törvényszegéssel gyanúsított képviselőtársuk vagy a miniszterelnök ellen bűnvádi eljárás induljon, de ki védi meg az egyszerű állampolgárt, ki akadályozhatja meg, hogy bíróság elé állítsák bíróság, ha az törvényszegést követ el?

Ma már nem a határok gátolják meg, hogy magyarok legyünk, hanem mi építjük tovább, magasabbra Trianon bástyáit. Naponta látjuk, halljuk, hol és milyen módon emel kezet magyar a magyarra, hogyan emészti fel egységét a nemzet az elcsatolt területeken, mert mindenre van magyarázat.

1918-ban, a gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazott nyilatkozatban a románok mindent megígértek az országban élő kisebbségeknek. Ezeket az ígéreteket azóta is minden adódó alkalommal megismétlik, de nem tartják be sohasem.

Az EU célja egy közös európai identitás kialakítása, előbb-utóbb minél kevesebb nyelv használatával, nemzeti és vallási hovatartozás nélkül.