Két orosz nagykövet beszélget. Te hol veszel dácsát, bátyuska? Én a Krímben. Én meg Bukarestben. Az hol van? Hol, hol... hát Ruszkilandban, naná.
Két orosz nagykövet beszélget. És kirobban a nemzetközi diplomáciai botrány, tekintettel arra, hogy az orosz hivatalosságok több országot is megsértenek és azon viccelődnek, hogy Oroszország megszerzi majd a balti országokat, Romániát, Bulgáriát, Katalóniát, Velencét, Skóciát, Alaszkát, de „Kalifornialand”-ot, „Miamiland”-ot és „Londonland”-ot is. Egyikük Romániáról és Bulgáriáról azt állítja, hogy egy EU-s hivatalosság félrehívta és azt mondta neki, hogy: „Figyelj, vegyétek őket vissza!”.
Az Igor Nyikolajevics Csubarov eritreai, illetve Szergej Viktorovics Bakarev zimbabwei és malawi orosz nagykövet közötti beszélgetést egy „Michael Berkan” néven regisztrált szerző közölte a YouTube-on, első közzétett anyagaként.
Az orosz diplomaták eddig nem erősítették meg, de nem is cáfolták a felvétel eredetiségét.
Csubarov a felvétel elején gratulál Bakarevnek, mert Zimbabwe nem szavazta meg azt az ENSZ-határozatot, amiben elutasították annak a népszavazásnak az elismerését, aminek alapján Oroszországhoz csatolták Krímet. Csubarov azzal folytatja, meg van lepődve, ugyanis Eritrea tartózkodott.
Néhány kölcsönös udvariassági formula után Csubarov viccelődni kezd arról, miként próbálja meggyőzni az EU-s országok diplomáciai misszióvezetőit arról, hogy a krími népszavazás csak a kezdet, Oroszország imperialista tendenciái pedig folytatódni fognak.
***
Igor Nyikolajevics Csubarov: Most egyszerű a feladatom, pillanatnyilag csak egy kulcselemet mondok a misszióvezetőknek. Azt ismételgetem nekik: „Testvérek, megszereztük a Krímet, de ezzel még átkozottul nincs vége. (nevet) A jövőben megszerezzük az átkozott Katalóniát, Velencét, valamint Skóciát (ennek nevét hibásan mondja, hogy „barmok földjét” jelentse – a szerz.) és Alaszkát is. És még ez sem lesz elég (nevet)”.
Szergej Viktorovics Bakarev: Első körben elég lesz.
INyCs: Rendben, de csak az első körben, aztán még gondolkodunk. Mindazok az átkozott szomszédok, például Lettország, Észtország és más európaiak, de a románok és a bolgárok is, majd a helyes irányba fogjuk kiporolni a seggüket – ahol a helyük van.
SzVB: Á, nem, jobb, ha nem nyúlunk hozzájuk, nem fogunk csapást mérni rájuk. Jobb lenne, ha mi „Kalifornialand”-ot, „Miamiland”-ot zavargatnánk, ilyen elhagyatott helyeket (nevet).
INyCs: Igazad van, átkozott polgáraink 95 százaléka gyakorlatilag „Miamiland”-on van! (nevet)
SzVB: Pontosan.
INyCs: Minden jogunk megvan arra, hogy népszavazást tartsunk.
SzVB: „Londonland”-ban ugyanúgy!
INyCs: Igen, hogyne, igazad van. Egy ideig hagyjuk a románokat és a bolgárokat, hagyjuk őket egyelőre az EU-ban (nevet).
SzVB: A balti államok mellett.
A külföldi újságírók szerint Csubarov, enyhén komolyabb hangon, azt mondja társának, hogy egy magas rangú európai hivatalosság azt mondta neki, Oroszországnak vissza kellene vennie Romániát és Bulgáriát.
INyCs: Apropó, nemrég mindenféle dolgokról beszéltem az EU főosztály/küldöttség vezetőjével, eltűntünk a tömegben és azt mondta nekem: „Figyelj, vegyétek vissza Romániát, Bulgáriát”. „Semmi esetre sem”, válaszoltam neki. „Testvérek, semmi sem fog kisülni ebből”.
SzVB: További jó szórakozást mindezekkel. (nevet) […]
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.