// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Szex a muzulmán világban, testközelből

// HIRDETÉS

A szexualitás és a politika között van összefüggés. Ha az egyiket elfojtják, a másik sem fog normálisan működni.

Mit jelent ma a szexualitás az arab világban? Miért tekintik a nőket még mindig alsóbbrendűnek? Shereen El Feki kutatónő, írónő és az arab szexológia szakértője több muzulmán országot is bejárt, hogy válaszokat találjon. Egy másik motiváció saját származásának megértése volt: bár Kanadában nőtt fel, félig egyiptomi, vallását tekintve pedig muzulmán.

Az egyik 2013 júniusi TEDx konferencián bemutatott gondolatai és történetei más megvilágításba helyezik az arab szexualitást.

Az arab világban három olyan tabutéma van, amit nem tanácsos szóba hozni: a politika, a vallás és a szex. A kutatónő erős nagyítónak tekintik a szexet, melyen keresztül bármelyik társadalom tanulmányozható. „Az intim életünkben zajló történéseket nagyobb léptékben működő erők tükrözik vissza: a politikában és a gazdaságban, a vallásban és a hagyományban, a nemekben és a nemzedékekben. Ha igazán meg akarjuk ismerni az embereket, előbb tekintsünk be a hálószobájukba”, szögezi le.

A kutatónő TEDx-es felszólalása egy kis történettel kezdődött, melyről sokan azt hihetnénk, hogy régmúlt évszázadokból származik: „Amikor nemrég Marokkóban, Casablancában jártam, találkoztam egy Faiza nevű fiatal hajadon anyával. Faiza fényképeket mutatott a gyermekéről és elmesélte, hogyan fogant meg, miként zajlott a terhesség és a szülés. Figyelemre méltó történet volt, de a legszebb részét Faiza a végére tartogatta. «Tudod, szűz vagyok», mondta. «Ezt két orvosi igazolás is bizonyítja». Ez a modern Közel-Kelet, ahol Krisztus születése után két évezreddel még mindig mindennaposak szűz szülések. Faiza története egyike annak a több száznak, melyeket az évek során hallottam, bejárva az arab világot és szexről beszélgetve az emberekkel” (a konferencia szövegét Ana Vartolomei és Ariana Bleau Longo fordította románra).

Az arab világban a házasság a hivatalos engedély a szexre

Faiza története – magyarázza Shereen El Feki – azt bizonyítja, hogy az arab világban a házasság az egyetlen elfogadott körülmény a szexre és csak akkor, ha azt engedélyezték a szülők, szentesítette a vallás és nyilvántartásba vette az állam.

„A házasság a belépőjegy a felnőtt világba. Ha nem kötik be a fejed, nem hagyhatod el szüleid házát, nem szexelhetsz és határozottan nem lehetnek gyermekeid. Ez egy társadalmi citadella, egy legyőzhetetlen citadella, mely bármilyen ostromnak, bármilyen alternatívának ellenáll. Az erőd körül a házasság előtti szex-ellenesség, az óvszerellenesség, az abortuszellenesség, a homoszexualitás-ellenesség tabujának széles mezője húzódik”, meséli még Shereen El Feki.

Faiza drámája itt nem ért véget. Amikor a ruházat már nem tudta elrejteni terhességet, anyja segített neki elmenekülni apja és fiútestvérei elől. A casablancai kórházban született meg a fia, a szülésben segédkező férfi pedig megpróbálta megerőszakolni.

„Miközben a térségbeli vallások a házasság előtti önmegtartóztatást dicsőítik, a patriarchátusban a fiúk mindig is fiúk maradnak. A férfiak szexelnek a házasság előtt és az emberek némileg szemet hunynak felette. De ez a nőkre nem vonatkozik, akiktől elvárják, hogy szüzek legyenek a nászéjszakán, vagyis legyen érintetlen a szűzhártyájuk. Ez nem személyes ügy, hanem a család becsületével, különösen a ház férfi tagjainak becsületével kapcsolatos dolog. Így hát a nők és rokonaik bármit megtesznek e kis anatómiai részlet megőrzéséért, a nők nemi szervének megcsonkításával, a szüzesség vizsgálatával, a szűzhártya sebészi helyreállításával”, teszi hozzá a kutató.

Vallásba csomagolt szex

Egy tunéziai orvosnő azt mondta neki, hogy „a nők egyre nyitottabbá válnak, de a férfiak még mindig a kőkorszakban élnek”.

Azok az esetek, amikor a nők és férfiak átlépik a heteroszexualitás vonalát nap, mint nap kétségbe ejtik a családokat és kiváltják a társadalom általi elítélést, hogy a vallási aspektust ne is említsük.

A muzulmán kutatónő feltárta, hogy a dolgok a hitvesi ágyban sem történnek úgy, ahogy kellene:

„A feleségek attól félnek, hogy feslett nőszemélyeknek tartják őket, ha némi lelkesedést mutatnak az intim életben. És ott vannak azok is, akik számára a házasság csak a prostitúció paravánja. Családjaik eladják őket, gyakran gazdag arab turistáknak. Ez csak az egyik oldala az arab térségben robbanásszerűen növekvő prostituált-kereskedelemnek. (…) Egyértelmű, hogy valami nincs rendben: kettős mércét alkalmaznak a férfiakkal és a nőkkel szemben, a szex szégyenforrás, a család korlátozza a személyes választásokat és nagy a szakadék látszat és valóság között: aközött, amit az emberek tesznek, és amit hajlandók elismerni. Általános a fenntartás azzal szemben, hogy túllépjenek a magánéleti suttogásokon egy komoly és kitartó nyílt vita felé.”

Bár a Nyugat egyre nyitottabban kezeli a szexet, az arab világban pont ellenkező az irány. Azokról a kísérletekről, hogy másképp tekintsenek a szexre, azt tartják, hogy „nyugati összeesküvés részei, melynek célja aláásni a hagyományos arab és iszlám értékeket. De valójában a legerősebb ellenőrzési eszközük a tét: a vallásba csomagolt szex”, állítja az egyiptomi származású kutatónő.

Végső következtetés

„Ha magánéletünkben, szexuális életünkben nem vagyunk képesek lehorgonyozni a szabadságot és az igazságosságot, a méltóságot és az egyenlőséget, az intimitást és az autonómiát, akkor nehezen tudjuk ezt majd a közéletben elérni. A politikai és a szexuális aspektusok összefüggnek egymással és ez bármelyikünkre érvényes, függetlenül attól, hogy hol élünk vagy szeretünk.”

 

A címet a szerkesztőség adta. Fotó: abc.net.au

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS